120005. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó berendezés és hozzávaló kisütőcső

2 120005. vagy elektronlencsrendszer nélkül működő elektronsokszorozók létesítésére irányultak, eddigelé nem voltak nagyon sikeresek, minthogy az egyik forrásból kilépő elek-6 tronoknak a következő sokszorozóelektróda irányában való gyorsításakor az elektronok egy része ezt az elektródát elkerüli és ez elektródánál távolabb fekvő sokszorozóelektródához ütközik. Ennek következtéit) ben az erősítés csökken. Segédelektródák alalmazása, amelyek az elektronokat a csövekben előre meghatározott pályák mentén fizikai értelemben vezetik, a csövek szerkezetét nagyon bonyolulttá teszi, anél-15 kül, hogy a hatásfok ezzel aránylagos növekedését érnők el. A találmány főfeladata olyan hatásos elektronsokszorozó létesítése, ame'y segédmágnesek, elektronleneserendszerek vagy 20 segédvezet őslektródák alkalmazása nélkül is működésképes. A találmány további feladata olyan elektronsokszorozó létesítése, amely az alkatrészek számát és a működési feszültségekel 25 illetőleg gazdaságos kialakítású és működésű. A találmányt a rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány célszerű kiviteli 80 alakjának távlati képe, amelynél az elemek világosabb szemléltetése céljából a csőburkolat egy részét eLtörtük. A 2. ábra az 1. ábra szerinti készülék vázlatos ábrázolása, amely példaképen fel 85 tünteti, hogy a készülék használatakor a különböző elektródákat hogyan helyezzük feszültség alá. A 3. ábra a találmány szerinti, rácsvezérlésű, hőemissziós (termiónos) eliektronsok-40 szorozó vázlatos képe. Azonos számok az összes ábrákon azonos részeket jelölnek. A találmány olyan elektrosztatikus típusú elektronsokszorozóra és annak gya-45 korlali kialakítására irányul, amelyben kölcsönösen egymáshoz sorozott elektródatávolságok és elektródaméretek, valamint az elektródákra felvitt feszültségek folytán az elektronok arra kényszerülnek, 50 hogy előre meghatározott elektródaközti pályát fussanak be, anélkül, hogy számbajövő vészteségek lépnének fel annak lcövétkeztében, hogy az elektronok a meg' felelő, sorban következő elektródákat el-66 kerülik. Részletesebben kifejtve, a találmány szerinti tökéletesített elektronsokszorozóberendezésnek légtelenített, célszerűen, azonhan nem szükségképen hengeres burkolata van, amelyben több sorozat különálló sok- 60 szorozóelektróda van elhelyezve, mimellelt az elektródák egymással és a tartány hosszabb tengelyével párhuzamos, egymástól közzel elválasztott síkokban fekszenek. Az elektródasorozatok síkjai közötti 65 távolság az egyes elektródalemezek (a tartány hossztengelye irányában mért) hoszszának kb. 8

A részével egyenlő. Az egyik sorozat elektródái a másik sorozat elektródáival szemben célszerűen eltoltan van- 70 nak elhelyezve, előnyösen úgy, hogy az egyik sorozat két elektródája közötti köz a xnásik sorozat egyik elektródájának közepével épen szembenfekszik. Az elektródák szükséghez képest tömör fémlemezek le- 75 hetnek. Célszerű azonban azokat részben áttörtén készíteni, minthogy az ilyen szerkezet a berendezés kialakításánál az erniszsziós anyag felvitelét megkönnyíti. A végelektródák, azaz a primérelektront 80 kibocsájtó elektróda (vagy katóda) és a gyüjlőslektróda (vagy anóda) felületének egy része előnyösen a többi elektródák síkjaira merőleges síkokban fekszik úgy, hogy e részek az elektródaszerelvény kü- 85 lönben nyitott végeit lényegileg zárják, ami a berendezés működtetésekor kialakuló Elektrosztatikus mező kívánt eloszlását biztosítja. Ha a katóda földfeszüllségen van és azt az elektródát, amelyhez a katódá- 90 bóJ kilépő primérelektronok ütköznek, a kalódához képest -f- (IV) feszültségen tartjuk, akkor az optimális működés biztosítására, az elektronáramlás irányában egymásután következő elektródákat a katódá- 95 hoz képest olyan feszültségeken tartjuk, amelyek + (2V), + (3V), + (4V), + (5V) stb. számtani sornak felelnek meg. Az 1. ábrán látható elektronsokszorozócsőnek hosszúkás, légtelenített (T) burko- 100 lata van. A csőben két, egymással szemoenfekvő, párhuzamos, csillámból vagy más megfelelő szigetelő anyagból készült (M) és (M') szalag fut végig, amelyek az az (1, 3, 5, 7) «alsó» elektródák illetőleg 105 a (2, 4, 6) «felső elektródák tartószerveként szerepelnek. Az elektródák célszerűen ezüstből készülnek és alkálifémmel vannak bevonva, amely azokat szekundéremisszióra képessé teszi. Mindegyik elek- 110 irodának két vagy több (n) nyúlványa van, amelyekkel azok az (M) és (M') tartószalagokhoz vannak erősítve; továbbá az elektródákkal a (11, 12, 13, 14, 15, 16) és (17) bevezető huzalok vannak összekötve, 115 amelyek a cső lapított lábrészén átmennek és a csőből kinyúlnak. Mindegyik elektróda egyforma méretű