120005. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó berendezés és hozzávaló kisütőcső

KAPYAB KiRÁl11 SZABADALMI BIRŐSÁ0 * SZABADALMI LEÍRÁS 130005. SZÁM. VH/d. OSZTÁLY. — li. 7340. ALAPSZÁM. Elektronsokszorozó berendezés és hozzávaló kisütö'cső. Badict Corporation of America cég1

, New-York, mint ítamberg Edward Grauville, Merchantville, N. J.-i lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1937. évi október hó 27-ike. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1936. évi október hó 28-ika. A találmány villiamos kic

ü'őcsövekre és különösen olyan típusú kisülőcsövekre (ú. p. «eLektronsokszorozókra» vonatkozik, amelyeknél pl. hőemissziós (termiónos) 5 kítfódából vagy fénynek kitett fényérzékeny felületről kisugárzott primer elektronáramot a szekundéremisszió jelenségének felhasználásával erősítjük fei. Ha valamely elektródát elektronbombávo tósnak vetünk alá, akkor szekundérelektronok váltódnak ki. A szekundér- és prim érele ktronok számaránya részben a primérelektronoik feíütődési sebességétől és részben a priméreliektronoik 15 bombázta elektródafelület jellegétől függ. Ez az arány az egységnél sokkal nagyobb lehet. Ha mármost a szekundérelektronok kellő sebességgel megfelelően kezelt felületű további elektródához 20 ütköznek, akkor e második sokszorozóelektróda kibocsájtotta szekundé reliektroaok és az ahhoz ütköző elektronok számaránya az egységnél ismét nagyobb lehet. Ha ezek a kiváltott elektronok ismét to-25 yábbi emittáló felülethez ütköznek, az elektronok száma újból növekszik. így tehát pl. (n) számú kaszkadkapcsolású sokszorozó elektródával az eredeti vagy pritttéir elektronáramnak pl. olyan erősítését 30 érhetjük el, amely az elektródánkénti erősítés (n)-edik hatványával egyenlő, feltételezve, hogy az egyik elektródából kiinduló elektronok a következő sokszorozóelektródát lényeges számbeli veszteség nél-85 érik el •*Különböző eszközöket ajánlottak már airra, hogy elektronsokszorozó csövekben az elektronokat az egyik elektródáról a másik elektródára irányítsák. így pl. ajánlották már minden egyes sokszorozóelektródához 40 hozzásorozott külön gyorsítóelektróda, valamint a csövön kívül megfelelően elhelyezett mágnes alkalmazását, úgyhogy, ha a mágnest és az elektródákat megfelelően tápláljuk, azok az elektronok, amelyek kü- 45 iönben a gyorsítóelektródákhoz húzódnának, cikloidális vagy más görbe pályákba kényszerülnek és a következő szomszédos sokszorozóelektródához ütköznek. Bár az itt vázolt, mágneses típusú elektronsokszo- 50 rozókkal jó eredményeket lehet elérni, . azonban a mágnes jelenléte a készüléket meglehetősen nehézkessé és bonyolulttá teszi, mimellett bizonyos esetekben a mágnesből a csővel összekötött áramkörökre 55 és készülékekre zavaró villamos hatások indulhatnak ki. Mágnes alkalmazását két-két sokszorozóelektróda között elrendezett elektronlefncsével küszöböllek ki, amely az optikában 60 használt közönséges lencserendszerekhez hasonlóan az elektronokat fókuszbagyüjti. Bár a lencserendszereket használó sokszorozok kevésbé nehézkesek, mint a külső, mágnesekkel működő sokszorozok, azon- 65 ban azok belső elrendezése bonyolultat^ és, a szerkesztőre az rfektróda&tru^tgrát,. valamint a lencse kialakítását illetőleg kw^ lehetősen nehéz feladatokat ró. Azok a kBérletek, aroelyék segédmágnes 70