119958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényelektromos elektróda előállítására

2 119958. tetéssel vagy pedig oly kisülés révén való porlasztással, melynél az ezüst a katódát alkotja, juttathatjuk a gázatmoszférába. Kitűnt, hogyha ezt az ezüstréteget is-5 mert módon kezeljük, pl. oxidáltatjuk és a fényelektromos fém hatásának vetjük alá, igen nagy érzékenységű fényelektromos elektródát kapunk. Az ezüstréteg homályos felületű és sötétszínű. A szín a réte-10 get alkotó ezüstrészecskék nagyságától függ. Kb. 0.01 mikron nagyságú részecskékből alkotott réteg homályosfeketeszínű 0.1 mikron részecskenagyságnál pedig sötétszürke. 15 A részecskék nagysága a közömbös gázatmoszférából való lecsapatásnál alkalmazott töménységtől függ. Minél nagyobb a tüménység, annál nagyobb a lecsapatott ezüstrészecskék mérete is. Az 20 ezüst termikus elgőzölögtetésénél az elgőzölögtetési sebességet magasabb hőfokok alkalmazásával fokozhatjuk. Ha az ezüstrészecskéket a gázatmoszférába porlasztással juttatjuk, az időegységen-25 ként a gázatmoszférába juttatott ezüstmennyiséget az áramerősség fokozásával és a villamos mező erősítésével növelhet j ük. A lecsapatott ezüstrészecskék nagyságát 30 a gázatmoszféra nyomása is befolyásolja. Mivel az ezüst igen kis nyomáson atomosan csapódik le, úgyhogy akárcsak az nagyvákuumban való elgőzölögtetésnél, teljesen összefüggő, tükröző felületű 35 ezüstréteg létesül, a gáz nyomását elégségesen nagynak kell választanunk, hogy ily tükröző réteg keletkezését megakadályozzuk. Másrészt a gáznyomást nem szabad túlnagynak választanunk, mert 40 túlnagy nyomás nagyon csökkenti azt a sebességet, mellyel az ezüstrészecskéket a gázatmoszférába juttathatjuk. Általában 0.05—5 mm gáznyomás jön tekintetbe. 45 Az ezüstrészecskék töménységét a gázatmoszférában, valamint ez utóbbi nyomását akként választjuk, hogy az ezüstatomok a lecsapódás előtt ugyan kombinálódnak (atomáris ezüst lecsapódása 50 tehát nem adódik), azonban mégis csak igen kisméretű (0.5 mikronnál kisebb) részecskék keletkeznek. Minél kisebbek az ezüstréteget felépítő részecskék, annál sötétebb a réteg színe. Ha a részecskék 55 kb. 0.01 mikron méretűek, a kapott réteg, mint már említettük, mélyfeketeszínű. Ha a részecskék még kisebbek, a tükrözőképesség visszatérhet. Mivel kitűnt, hogy a felépítő részecskék méreteinek csökkentése a fényelektromos elektróda nagyobb 60 érzékenységét idézi elő, e részecskéket célszerűen 0.5 mikronnál kisebbre, pl. 0.1 mikronnál kisebbre, sőt célszerűen 0.01 mikron nagyságrendűre készítjük. A legkívánatosabb gáznyomást és az 65 ezüstrészecskék legelőnyösebb töménységét a gázatmoszférában, minden egyes esetben néhány kísérlettel határozhatjuk meg. A választandó gáznyomás és a töménység némileg függenek a gázatmosz- 70 férába részecskék alakjában juttatott ezüstnek attól a helytől való távolságától, melyen az ezüstréteget létesíteni kívánjuk. Nagyobb távolság esetén az ezüstatomoknak több alkalmuk van kom- 75 bináláshoz, úgyhogy azonos gáznyomáson és azonos előgözölgési sebesség esetén nagyobb méretű részecskék csapódnak le, mint kisebb távolság esetén. Túlkicsiny távolságon azonban az atomoknak kom- 80 bináláshoz alkalmuk nem lenne és az ezüst atomosan csapódnék le és tükröző felületet alkotna. Gáztöltésként, melybe az ezüstrészecskéket juttathatjuk, oly gázokat alkal- 85 mázunk, melyek az ezüstrészecskékkel szemben közöm! ö ek, azaz e részecskékkel nem vegyü'n k, pl. nitrogén, argon vagy más nemesgáz. A találmányt még részletesebben a 9C rajz kapcsán magyarázzuk meg, melyen a találmány szerint előállított elektródával ellátott fényelektromos cella foganatosítási példájának vázlata látható. A cellának oly (1) üvegfala van, 95 melyen a (2) árambevezetődrótot vezetjük át. A cellát (3) talpacskával látjuk cl, melyen a cella rendes üzeme közben anódának való (4) izzódrótot rendezzük el. A cella lényegileg gömbalakú és át- íoo mérője pl. 4 cm. E cellát a következőképen állíthatjuk elő: A gömbalakú cella középpontjának közelében elrendezett, pl. wolframból, 105 vagy molibdénből való (4) izzódrótot a cellába helyezése, előtt kb. 40 mg ezüsttel vonjuk be. A cella teljes légtelenítése után az ezüstmennyiségnek kb. felét gőzölögtetjük el; az elgőzölgött ezüst a no cellafal belső oldalára csapódik és itt (5) ezüstréteget alkot, mely a (2) árambevezetődróttal jó érintkezést hoz létre. Ezután 1.7 mm higanyoszlopnyomású argont juttatunk a cellába és a (4) izzó- 115 dróton oly erősségű áramot vezetünk át, hogy a még rajta lévő ezüst (10) mp-en belül elgőzölög. Az elgőzölgött ezüst az