119958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényelektromos elektróda előállítására

1199584 3 (5) ezüstrétegen nem-tükröző (6) réteg­ként csapódik le. A (7) ernyő megaka­dályozza, hogy a cella talpát ezüstcsapa­dék vonja be. Hasonló módon (a rajzon 5 nem ábrázolt) ernyővel (8) ablakot ha­gyunk szabadon. A (6) ezüstréteg létesítése után az argont a cellából kiszivattyúzzuk és a cellába, célszerűen 0.15 mm higanyoszlopnyomású 10 oxigént juttatunk. Ebben az oxigén­atmoszférában villamos kisülést létesí­tünk, melynél az (5) és (6) ezüstrétegek katódaként, a (4) drót pedig anódaként hat. A (6) ezüstréteg, valamint esetleg az 15 (5) rétegnek egy része is e kisülés követ­keztében oxidálódnak. Ez oxidáció fokát a kisütőáramerősség és a kisülés idő­tartama révén szabályozhatjuk. Miután az ezüst oxidációjának elégséges fokát 20 elértük, az oxigén fölös mennyiségét a cellából eltávolítjuk, majd a cellába céziumot juttatunk, amit úgy foganato­síthatunk, hogy a céziumot a cellába át­desztilláltatjuk, vagy a cellában, cézium-25 vegyületből és redukálószerből való pasz­tilla hevítésével felszabadítjuk. A cellát ezután 180 C° hőmérsékletre hevítjük, amikoris vákuumszivattyúval összekötte­tésben nem áll. A cézium az ezüstoxidot 30 redukálja, úgyhogy céziumoxid és ezüst­részecskék keverékéből való réteget ka­punk. E rétegbe ezenfelül szabad cézium is behatol, ezen a rétegen pedig cézium adszorbeálódik. Ez elektróda előállítása 35 után a cézium fölös mennyiségét pl. az ólomüvegből való talpacska hevítésével távolíthatjuk el. Az így előállított fényelektromos elek­tróda igen nagy érzékenységű. Konkrét 40 adatként megemlítjük, hogy az említett módon előállított elektródák közepes érzékenysége 80 mikroampér/lumen volt, ugyanígy, de azzal a különbséggel elő­állított elektródák közepes érzékenysége, 45 hogy az oxidált ezüstréteget nem gáz­atmoszférában való elgőzölögtetéssel, ha­nem teljesen vákuumban való elgőzölög­tetéssel hoztuk létre, pedig 40 mikro­ampér/lumen volt. 50 Az ismertetett cellát esetleg gáztöltés­sel is elláthatjuk. E célból a fényelektro­mos elektróda elkészítése után pl. 0.1 mm higany oszlopnyomású argont juttatha­tunk a cellába. A gázzal való töltést azonban akkor is alkalmazhatjuk, miután 55 a (6) ezüstréteg oxidálódott és mielőtt a cellában lévő céziumot felszabadítot­tuk, vagy pedig mielőtt a cellát a cézium bejuttatása után hőkezelésnek vetjük alá. Az ismertetett módon előállított fény- 60 elektromos elektróda különös előnyöket nyújt, ha gáztöltéses fényelektromos cel­lában alkalmazzuk, mert kitűnt, hogy ez elektródának nem csupán az az előnye, hogy a primérelektronemisszió, azaz bizo- 65 nyos fénymennyiséggel való besugárzás révén emittált elektronok száma nagy, hanem továbbá az is, hogy minden egyes pozitív ión, mely a gáztöltésben képződik és a fényelektromos elektródára csapódik, 70 ez utóbbiból aránylag kevés elektront szabadít fel, aminek következtében a cella kevésbbé gyorsan üt át, azaz sokkal kisebb annak veszélye, hogy a megvilágí­tással többé nem szabályozható köd- 75 fénykisülés lépjen fel, ezenfelül pedig a fényelektromos áram tehetetlensége ki­sebb. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerint előállított ezüstréteget közvetlenül üveg- go re vagy más szigetelő alapra is felvihet­jük. Önként értetődően az ezüstréteget a cellában külön elhelyezett fémlemezre, vagy az üvegfalon lévő oly fémrétegre is felvihetjük, melyet az ismertetett el- 85 járástól eltérően, pl. oldatból való le­csapatással létesítettünk. Szabadalmi igény: Eljárás fényelektromos elektróda előállí­tására, melynél ezüstréteget teljesen 90 vagy részben oxidálunk, majd fény­elektromos fém behatásának alá­vetünk, azzal jellemezve, hogy ez ezüstréteget úgy létesítjük, hogy az ezüstrészecskéket olyan töménységgel 95 olyan nyomású közömbös gázatmosz­férába juttatjuk és ez utóbbiból le­csapatjuk, hogy a lecsapatott ezüst­részecskék át nem látszó, sötétszínű, homályos felületű réteget alkotnak és 100 kisebbek, mint 0.5 mikron, még cél­szerűbben 0.01 mikron nagyság­rendűek. 1 rajalap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom