119910. lajstromszámú szabadalom • Rezgőszita

Megjelent 1931). évi január hó 16 (i-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEIRAS 119910. SZÁM. XVII/f. OSZTÁLY. — G. 8505. ALAPSZÁM. Rezgőszita. Ganz és Társa, Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Részvénytársaság' cég, Budapest. A bejelentés napja 1937. éri október hó 19-ike. Darabos anyagoknak szemnagyság szerinti osztályozásához általánosan gyorsjárású rezgőszitákat, ú. n. vibrátorokat használnak. 5 A vibrátor általában egy, a szitamezők befogadására szolgáló szekrényből, a szekrénnyel egybeépített hajtószerkezetből és rugalmas alátámasztó, illetve felfüggesztő-elemekből van összeépítve. 10 Az osztályozás maga úgy történik, hogy a hajtószerkezet az alkalmazott fordulatszámmal egyező szaporaságú lökéseket, impulzusokat gyakorol a szekrényre, amely rezgésbe jön, miközben a 15 szekrény s így a beleerősített szita minden pontja önmagába visszatérő görbevonalú pályán mozdul el. A mozgásgörbe kialakulása az impulzus (gerjesztés) nagyságától s a rugal-20 mas alátámasztás kiképzésétől fiigg. A mozgásgörbét a minél hatásosabb szitálás érdekében úgy alakítják ki, hogy a szitafelületen lévő szemek olyan, egymást sűrűn követő lökéseket kapjanak, 25 amelyek alkalmasak a szemek ferde irányú feldobására. Ilymódon az anyag csekély ugrásokkal, gyakorlatilag csúszásmentesen halad előre, miközben a szitanyílásnál kisebb szemek áthullanak. 80 A vázolt működésből következik, hogy a különböző szemnagyságú anyagok tökéletes kiosztályozásához különböző rezgési nagyság és rezgési szám szükséges. Az ismert vibrátoroknál a fentnevezett 35 két tényező változtathatósága általában biztosítva van. A rezgésszámot a hajtótengely fordulatszámának változtatásával állítjuk be, míg a kilengés nagyságát vagy a rugóállások változtatásával, vagy a gerjesztés nagyságának befolyásával 40 szabályozzuk. A gerjesztőerő általában a gyorsan forgó tengelyre erősített kiegyensúlyozatlan tömeg által keltett szabad centrifugális erő, amely egy mégadott beállítás 45 mellett állandó nagyságú, de változó irányú. A rugóméret és alak megválasztása olyan, hogy a szekrény minden pontja kör-, vagy többé-kevésbé ellaposodott 50 ellipszispályán mozog. Ha a gerjesztő erőt növeljük, a pálya eredeti alakjához hasonló, de nagyobb méretű lesz. Az osztályozás jóságára azonban nem» csak a rezgésszám és a rezgési impulzus 55 nagysága gyakorol befolyást; fontos az is, hogy milyen a mozgási görbe alakja. Az egyes szemeket mozgásba hozó impulzus két összetevőre bontható: egyik a szita síkjára merőleg (ú. n. kiemelő), ^o a másik a síkkal párhuzamos (ú. n. továbbító) összetevő. E két összetevő nagyságának legkedvezőbb viszonyát az osztályozandó anyag szemnagysága és minősége szabja meg. 6

5 Erősebb kiemelő összetevőre van szükség, ha a szitaszövet betapadásra vagy beékelődésre hajlamos; előbbi nedves anyagnál, utóbbi nagyobb szemek osztályozásánál áll elő. A továbbító össze- 70 tevő növelése a teljesítmény emelkedését, de az osztályozás élességének csök kenését vonja maga után.