119910. lajstromszámú szabadalom • Rezgőszita

2 119910. E két összetevőnek egymástól független változtathatósága képezi a találmány lényegét. A változtatást oly módon érjük el, 5 hogy a szitaszekrényt alátámasztó, megfelelően kiképezett lemezrugók befogási helyét változtatjuk, minek folytán elérjük, hogy az állandó nagyságú gerjesztő erő támadási pontjának kar hossza 10 s ezzel egyidejűleg a lemezrugó behajlásának nagysága is megváltozik. A mellékelt rajz 1. ábráján a találmány szerinti rezgőszita, illetve a támasztórugók egy példaképem kiviteli alakjának 15 oldalnézete, a 3. és a 4. ábrán az alátámasztó rugók egy-egy további példaképen! alakja látható, míg a 2a.—2c. ábrákon, magyarázó jelleggel, a lengési mozgásgörbe változásának három fő fo-20 kozata van feltüntetve. Az 1. ábrán vázlatosan feltüntetett vibrátornál (1) a szitaszekrényt, (2) a helytálló alvázat, (3) a különlegesen kiképzett lemezrugókat, (4) az excentrikus 25 súllyal ellátott gerjesztőtengelyt, (5) a szekrénnyel egybeépített, célszerűen vízszintes, (6) az alvázzal egybeépített, célszerűen függőleges rugótámokat, (7) a felső és (8) az alsó eltolható rugóállító 30 szorítópofákat jelöli. A mozgásgörbe alakjának változása e megoldás mellett a következőkép megy végbe: I. Ha a (P) gerjesztőerő függőleges 35 iránya és a (7) és (8) pofák rajzbeli helyzete mellett a rendszer besülyedése (h mm) s ugyanakkor a (P) erő vízszintes iránya mellett az oldaliránya kilengés (b = hmm), a mozgási görbe közel köríO alakú (2a. ábra). II. Ha a (7) pofák közti távolságot összetolással csökkentjük, a besülyedés h']>h lesz (míg b'=b marad), a mozgásgörbe tehát álló ellipszis alakú lesz 45 (2b. ábra). III. Ha viszont a (8) pofákat a rajzolt helyzethez képest lefelé mozdítjuk el, a vízszintes kilengés b">b lesz (h"=h marad) s a mozgási pálya fekvő ellip-50 szissé válik (2c. ábra). A rugók befogásának egyszerű állításával módunkban áll tehát a mozgásgörbe alakját megváltoztatni, úgyhogy a kiemelő és továbbító összetevők viszonylagos nagyságát a szükséghez ké- 5 pest befolyásolhatjuk. Természetes, hogy a találmány szerinti elv a rugóknak másféle kiképzése mellett is alkalmazható; néhány további alkalmas rugóalakot a 3. és 4. ábra mutat. 6 A rugók alakjának megválasztásánál főleg arra kell figyelemmel lennünk, hogy azok a gerjesztő erőnek lehetőleg minden iránya mellett, kellőkép rugalmasak legyenek, mert ellenkező esetben az alá- 6 támasztó szerkezetre káros rezgések adódhatnak át. A csúszópofák elállítását kényszerkapcsolásúvá is lehet tenni (pl. a pofákat csavarorsóval lehet kapcsolni), ami — 71 egyszerű szerkezet mellett — a rezgésirány gyors változtatását teszi lehetővé. Szabadalmi igények: 1. Rezgőszita, melynél a rezgés mozgásgörbéje változtatható, azzal jellemez- 7i ve, hogy a szitaszekrénynek, illetve keretnek alvázával való rugós kapcsolata oly lemezrugókkal van létesítve, melyeknek befogási helye (szabad rugózó hossza) változtatható. 8< 2. Az 1. alatti rezgőszita megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy a rugók befogási helyei a szitakereten és az alvázon két egymásra merőleges (célszerűen vízszintes, illetve függőleges) 81 irányban változtathatók. 3. Az 1. vagy 2. alatti rezgőszita megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy a rugók változtatható befogása párhuzamos vezetékként kiképezett rugó- g< tárnok közt elcsúsztatható szorítópofákkal van létesítve. 4. A 3. alatti rezgőszita kiviteli alakja, jellemezve egymásközti kényszerkapcsolással (pl. csavarorsók segítségé- 91 vei) közösen elállítható szorítópofákkal. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.