119906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás filmek letapintására távolbalátási átvitelekhez

11ÖÖ06. 3 A (24') nyílás a (6') hasáb felszabadítására való, amikor a (6) hasáb van lefedve. Az optikai képnek a (21) katódán lé-5 tesített elektronképét a (25) anódasáonda síkjába vetítjük. Ez a kép mágnesesen két irányban térül el. A vízszintes eltérítésre a (26) tekercs és a nagyfrekvenciájú billenőrezgéseket keltő (27) eszköz, a függőit) leges eltérítésre pedig a (29) tekercs és a billenőrezgéseket keltő (30) eszköz való. Ezekkel az eltérítésekkel az elektronképet átvezetjük a (25) anóda szétbontónyílásán és ez képáramot létesít a (31) ellenállás-15 ban, amelyhez a (32) képerősítő csatlakozik. Ennek a berendezésnek lényeges eltérése az ismerttől az, hogy a függőleges billenőrezgést keltő (30) eszközzel léfcesí-20 tett fűrészfogalakú rezgések amplitúdója csak fele akkora, mint amely különben a filmkép képét a szétbontónyíláson át eltéríti és a további eltérítő mozgást maga a film mozgása hozza létre. 25 Az eljárás menete a következő: Ha feltételezzük, hogy a szélbontási művelet akkor kezdődik, amikor egy filmképet pontosan félig vezetünk el a képablak előtt, akkor az ellenzőtárcsa a (6) 30 hasábot éppen felszabadította. Az elektrónok a (25) katódából kiindulva lefelé térülnek el legnagyobb mértékben, úgyhogy az elektronkép legfelső sorát tapintjuk le. Ekkor a filmkép képe a (25) katódán 35 fölfelé mozog. Egyidejűen a villamos képet alkotó elektronok fölfelé eltérülnek. Mialatt a filmkép a pontozott vonal szerinti helyzetbe jut, az elektronok fölfelé térülnek el legnagyobb mértékben és az 40 optikai kép legalsó sorának elektronképe esik a szétbontónyílásra. Ilymódon az elektronkép eltérítésének sebessége hozzáadódik az optikai kép mozgási sebességéhez,. Ennek az a következménye, hogy az egész 45 filmképet az idő alatt bontjuk szét, amely alatt a filmet fél filmkép-magassággal továbbítottuk. Ebben a pillanatban a (22) ellenző elfedi a (6) hasábot és felszabadítja a (6') 50 hasábot. Ezáltal a filmkép képe a rajzon látható helyzetbe jut. Az egyes hasábok váltása a szétbontó áram visszavezetési ideje alatt történik. Ugyanazt a filmképet másodszor is szétbontjuk, amikor az a képmagasság második felével megy át a képablakon. Ezáltal a következő filmkép iz először leírt helyzetbe kerül és a műelet megismétlődik. Az egész eljárás folyamán az elektronképet a billenőrezgéseket keltő (27) eszköz 09 és a (26) tekercs oldalirányban ideoda eltéríti. Ha a két felosztott kép pontosan fél képmagassággal eltolt és a biüenőrezgést keltő (27) eszköz egy filmképtartam alatt páratlan számú rezgéseket hoz létre, 65 akkor a mindegyik szétbontásnál letapintott sorok önműködően fele úton a megelőzően letapintott sorok közé esnek. Különböző okokból kívánatos a filmkép letapintásához páros sorszám használata? 70 Ekkor kétféle módszer adódik a sorugró eljárás alkalmazására. Ezek közül az egyik abból áll, hogy a (6) és (6') hasábokait úgy állítjuk be, hogy a felosztott képek a fél képmagasság és egy szétbontási mű- 75 velet sorai közötti fél távolság összegével vagy különbségével fedik le egymást. A másik eljárás abból áll, hogy a képek pontosan fél képmagassággal fedik le egymást és az eltérítőtekercsbe a függőleges 80 eltérítés céljából a szokásos fűrészfogalakú rezgés felének megfelelő fűrészfogalakú rezgést olyan amplitúdóval vezetjük be, amely a villamos képet az egyes szétbontási sorok közötti távolság felével téríti 85 el. Ebben az esetben a (29) tekercs fűrészfogalakú rezgése a 2. ábrán látható alakú. Itt a szakadozott vonalú (34) görbe a fél képváltási frekvenciát, a teljes (36) vonal pedig az eredő szétbontó* áramgör- 90 bét jelenti. Ebiben a különleges esetben a bevezetett frekvencia egyenlő a filmr képfrekvenciával. A működésnek ugyanezek a feltételei, ha a film számára másodpercenkint 24 95 képből álló filmképfrekvenciát és a tár volbalátási átvitelhez másodpercenkint fiO képből álló képváltási frekvenciát használunk. A (40) hasábtartó (5. ábra) a megelőzően leírthoz nagyon hasonló1

, csak 100 kettő helyett öt (41—45) hasábot tart. Ezek a hasábok különböző szélességűek, hogy a lencse külső szélén lévők ugyanakkora fénymennyiséget engedjenek át, mint a lencse közepén lévők. Más szavakkal, mind- 105 egyik hasáb a lencsenyílás azonos övének felel meg. A (46) ellenzőtárcsa (7. ábra) az 1. ábra (22) tárcsájához hasonló* ágyazású. A (22) tárcsától abban különbözik, hogy 110 öt hasítéka van, amelyeket (48—52) jelöl. Mindegyik hasíték a körívnek 72 fokos darabját foglalja magában és elegeindő széles, hogy az öt (41—45) hasáb sorából a hozzátartozó hasábot felszabadítsa, a töb- 115 bieket pedig lefedje. Kívánatos, hogy az ellenzőitárcsának olyan nagy legyen az át-