119906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás filmek letapintására távolbalátási átvitelekhez

4 119906. mérője, aminő mechanikai szempontból egyáltalán megengedhető. Először is a hasítékok görbületének a lehető legkisebbnek kell lennie, hogy mind-5 egyik hasíték csak a hozzátartozó' hasábot hagyhassa teljesen szabadon, viszont egyidejűen a többi hasábot a tárcsa elfedje. Ezenkívül az átmenetnek az egyik hasílékról a leg közelebbire a képváltási 10 rezgés kellően kis szakaszában kell bekövetkeznie, hogy ezt az átmenetet kizárólag a visszavezetési időre korlátozzuk. A hasábok maguk is oldalt kissé meghajlított alakúak lehetnek, hogy a hasítékok 15 hajlásához alkalmazkodjanak. Nem lényeges, hogy hogyan helyezzük el a hasítékokat az ellenzőtárcsa körül, minthogy a hasábok termesze lese ti úgy helyezhetők el hogy minden kívánt hasí-20 tékelrendezésnek megfeleljenek. A rajzon feltüntetett hasítékelrendezésl tiszlán mechanikai okokból választót luk; minthogy ha a hasábokat nem egymáshoz csatlakozó sorrendben szabadítjuk fel, akkor az 25 egymással haláros hasítékok végei között elegendő nagy darab tárcsat'elülelet hagyhatunk meg, úgyhogy nincsen külön bordákra szükség az eilenzőlárcsa külső peremének megtámasztására. A tárcsa te-30 hát lemből, egydarabban csákozható. A (4) képablakot 2/5-del hosszabbra készítjük, mint a filmképmagasság (6. ábra). Minthogy a filmképfrekvencia a képváltási frekvencia 2/5-e, a film és annak képe a 35 képváltási frekvencia egy menete alatt 2/5 képmagassággal mozdul el. Ennélfogva a szétboiitóberendezés úgy állítandó be,hogy az eleklronképet egy filmkép megmaradó részén, vagyis annak 3/5-én mozgassa. 40 A képváltási frekvencia mindéin, egyes meneténél egy teljes filmképet kell szétbontani. Ebből következik, hogy a szétbontási művelet megkezdésekor mindegyik filmképnek a képmagasságnak legalább 45 3/5-ével előretolva kell lennie a képablakban, minthogy ilyen körülmények közölt ennek a külön képváltási frekvenciamenetnek a végén a képablak a filmképet teljesen felszabadítja. A filmképnek min-50 den kisebb előretolása a szélbonlás megkezdésekor a filmkép egyes részeit levágná. Tegyük fel például, hogy a (18) hasílék a (41) hasábot abban a pillanatban teszi szabaddá, amikor az első filmkép 55 magasságának 3/5 részével mozdult el a képablakban, vagyis mikor a kép elülső széle a 6. ábrán az A vonallal jellemezett helyzetet elérte. A (41) hasáb úgy van beállítva, hogy a filmkép képét a mozgásirányban a filmképmagasság 2/5-éve. el. A filmmozgásnak és az elektronkcp térítésének együttműködése a filmkép szt, bontását ugyanolyan módon egészíti ki, mint a megelőzqen. tárgyalt példában. A szélbontási művelet végén az ellenző a (41) 65 hasábot lefedi és a (49) hasílék a (42) hasából szabaddá teszi. Ebben az időpontban a filmkép elülső pereme a 6. ábra szerinti B vonal helyzetébe tolódott előre. A (12) hasáb úgy van beállítva, hogy a 70 képet egyáltalán nem tojj a el. Ez a hasáb pl. üvegből készülhet. A második szétbontási művelet végén az ellenző a (42) hasábot lefedi és az (50) hasíték a (43) hasábot felszabadítja. En- 75 nél a szélbontásnál kezdetben a filmkép elülső pereme egészen a C vonal helyzetéig, vagyis a képablak végéig előretolt. A (43) hasáb a képet a képmagasság 2/5-éivel a kép mozgási irányával ellentétesen tolja 80 el, ahol azután a képet azonos feltételek mellett harmadszor is letapintjuk. Ha ez a szétbontási művelet befejeződött, akkor a következő filmkép elülső pereme és az első filmkép hátsó pereme a D vo- 85 nallal jelölt helyzetbe kerül. Ekkor a második filmkép 1/5-e szabadon marad. A (13) hasáb el van fedve, minthogy az (51) hasíték a (44) hasábot szabadítja fel, amely a második filmkép képéi a képmagasság 90 1/5-ével tolja el. Ezáltal a kép ugyanabba a helyzetbe kerül, amelyet az első filmkép képe a megelőző szétbontásnál elfoglalt. Ha a szétbontási művelet befejeződött, akkor a második filmkép elülső pereme az 95 E vonallal jellemezett helyzetbe jut. Ekkor az (52) hasíték szabaddá teszi a (15) hasábot, amely a képet a képmagasság 1/5-éveI húzza vissza az utolsó szétbontáshoz az ellenőrzőtárcsa segítségé- 100 vei. A szétbontás ugyan így folyatódik az összes következő filmképeknél. Minden páratlan filmképet háromszor és minden páros filmképet kétszer bontunk szét. A sorugró eljárásnál az egész kép pá- 105 rallan és páros sorait különböző szétbontási műveletekkel tapintjuk le. Az első filmkép páratlan sorait az ellenőrzőművelet első menetében, a páros számú sorokat pedig a második menetben tapintjuk le. Az itt leírt berendezések csupán példák. A képváltási frekvencia és a képszáim frekvencia viszonya a film számára, p 3:2, 5 : 3, vagy 3 : 1 lehet. Ha a 2 : 1 T szonyt választjuk, akkor a két has egyike el is maradhat és a másik ol; szög alatt helyezhető el, hogy a hasé