119770. lajstromszámú szabadalom • Berendezés falazatok közötti hézagok tömítésére
Megjelent 1939. évi január hó 2-án. •AffYAK Kllititl SZABAMUO BfflÖSÁf 110170, SZÁM. vlll/a. osztÁLY. — r. 612Ő. ALAPSZÁM. Berendezés falazatok közötti hézagok töiftítéöéíö. Telekesi Emil építési munkavezető, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi tóUrtítur hó 18-ikfc. ti Á találmány oly falazatok közötti hézagok tömítésére való berendezés, mely falazatok, egymással szemben,egyenlőtlen süllyedés, a beton szilárdulásakor be-5 álló zsugorodás, hőváltozás vögy bármilyen más ok következtében elmozdulhatnak. A találmány oly falazatokban alkalmazható különösen előnyösen, ahol folyadékkal megtöltött tereket, pl. vízió tartányokat, csatornákat, stb. ügy kell tömíteni, hogy a folyadék a falazatban beálló mozgások következtében meg ne szökhessen. Eddig úgy jártak el, hogy az ilyen 15 több részből felépített falnak azokban a részeiben, ahol két szomszédos falazat között hézag van, a hézag mentében, mindkét falazatban, egy végy több hornyot készítettek és e hornyokat tömítő-20 anyaggal, pl. bitumennel, üveges gittel, zsírral, cserepesagyaggal vagy más képiékény és vízben oldhatatlan anyaggal töltötték ki. Az ilyen fal jól tömít addig, aráig áz egyes falazatok egymással szem-25 beö el nem mozdulnak. Arriint azoíiban íi fent említett okokból a falazatok kör áÖtti hézag megnő, a tömítőanyagot tartalifrazö tér férője is megnő úgy, hogy a löííiitőmassza azt egészében már ftem 30 tölti ki. Á hornyokbari tehát masszával ki 'nem töltött, oly terek keletkéznek, íifrtéfyeken át a ví* Vagy más folyadék tíiéjsMkik.V ; : v /-'..V : :: Jy/tálálmány szerinti berendezés célja 35 feníiék ö 1 hátfáúyiíak á meg62üriíieté$e. A ÍÉflálhíáfriy értélmébeh két falazat kö! igfti ^őroftybári a íaíazatokkáí Öfclzékőtölt, • oly té*<éM ^ alkaííüazteik;5 aM¥lyek a tömítőmasszával kitöltött tér férőjét a falazatok egymással szembeni A1--40 mozdulásai közben állandó értéken tartják. E testek egy vagy többj a töfflítőmasszával töltött térrel szemben elzárt, a hézag méretváltozásával változő férőjű teret is határolnak és úgy vannak elren- ® dezve, valamint mértezve, hegy a falazatok közötti hézeg méretváltozásával egyező eltolódásaik közben a tömítőmasszát taxtalmazó tér férője állandó marad, míg a falazatok közötti hézag 50 változásai következtében csak az e testekkel határolt, a tömítemasszát tartalmazó térrel szemben szigetelt tér férője változik. A találmány néhány példakénti kivi- 55 teli alakját a rajz ábráiban tüntettük fel, melyek közül az 1., 3. és 5. ábrák a falazatok közötti hororiyban elrendezett testeket á falazatok közötti hézag zárt állapotában, 60 metszetben, a 2., 4. és 6. ábrák a falazatok közötti horcnyben elrendezett testek helyzetét a falazatck egyínássaí szettben eMozdull helyzetében, metszetben jftutatják. Az 1. és 2. ábrákbaíí feltüntetett kiviteli alaknál (1) és (2) két egymásra helyezet falazat, Jhelyek között (3) rés van. A falazatok mindegyikébe égy-égf (4) frörcny van végva, mélyek egymással 70 szemben állanak. Az (1) falazatban, az (5) hordozókon, a (6) és (7) oldalfalakból, valamint a (8) fenékkftiezből álló tartfinyt erősítettünk meg, mely a széggátótt vonalakkal jelzett tcWítfjffiafefeíát tettálíiiázza. 7& •'Á! <2) falaáiatbáiíi lévő Íi6tb«y t)éls6 öldal-
