119770. lajstromszámú szabadalom • Berendezés falazatok közötti hézagok tömítésére
119770. Falaihoz, mindkét oldalon, (11) horgo- az (1) falazattal együtt mozog és közben nyokkal (9) és (10) lemezeket erősítet- a (13) test rézsútos felületein elcsúszva 8® Lünk, amelyek a (3) hézagot átlapolják.; jobbfelé tolódik el. A hornyokkal közre-A (6) és (10), vialajRiHt a.C?) és (9) lértté- fogott tér az elmozdulás végén a (x, b) 3 zek közét, célszerűen, szintén a kéjdé- riiérettel megnövekedett, ahol (b) a (4) keny tömítőmasszával töltjük meg. így horony szélessége. Ha a hornyokat, illee, lemezek egymáson könnyen elcsúsz- tőleg a (13) vastestet úgy méretezzük, 66 hatnak,^másrészt; a Jemezek köz^i folya- hogy a vastest belső felének függőleges (lékfeal szemben'tömítettek. : ' síkja skintén (b) magasságú, akkor á léírt 10 Ha az (1) és (2) falazatok közötti, hézag elruozdulás közben a (13) és (14) vas(a) méretre megnő, akkor az (1) falazat'' testek között keletkező (16) hézag férője a tömítőmasszát tartalmazó, tartányt szinten s/x^b) úgyhogy a tömítőmasszát W magával viszi úgy, hogy az alsó horony tartalmazó tér férője a falazatok elmozíeneke és a tartány (8) feneke között (a) dúlása közben állandó marad. Az elmoz-45 magasságú (12) tér keletkezik. Eztr ,a (3) dúlás közben a massza a (14) test (16) hézagban lévő folyadékkal szemben e hasítékáin' át a keletkező (17) térbe hézagot átlapoiq (10) fal és annak belső áramolhat. , , , . 75 oldalán levő: mássza tömíti. Egyébként a ! Az 5. és G. ábrákban feltüntetett kivi(.')) horony bal- és jobboldali része közé teli alaknál az (1) és (2) falazatok (4) 20 iktatott kerülőutas rések és az ezek között hornyai áltál körülzárt térben kiszorító fekvő, hirtelen bővületet alkotó, alsó (12) testeket alkalmaztunk. Az (1) falazathoz I ér: önmagukban is oly labirinttömítést (18) horgonyok kötik a (19) kiszorító 80 *'•" alkotnak* mely a folyadék számbavehető testeket, melyeket három oldalukon, icélátszivárságását megakadályozza akkor szerűen, lemezből készült (20, 21, 22) 25 is, ha a (6, 10) és (7, 9) lemezek között falak határolnak. A (19) testeket lyukasz-I ömítőanyag nincs is. A (6, 7, 8) lemezek- tott (23) lemez köti a (18) horgonnyal • bői álló tartány alaktartó lévén, a fala- megfogott1 vályúhoz, melyet a (24, 25) 85 zatok elmozdulása közben a tömítőmasz- és (26) lemezek alkotnak. A (23) alkatrész szávai töltött tér férője nem változik. lyukasztott lemez helyett rudakból vagy 80 A 2. és 3. ábrákban feltüntetett kivi- más oly elemekből is állhat, amelyek a leli alaknál a (4) hornyok alkotta térben tömítőmasszát a (27) térből a kiszorítókét, célszerűen, vasból készült, (13) és testek közötti (28) terekbe vagy fordítva 90 (14) testet rendeztünk cl. Az ábrában átbocsátják. Teljesen hasonlóak a fent feltételeztük, hogy a folyadékkal töltött leírtakhoz azok a (29) kiszorító testek, 35 tér a falazat baloldalán van. A (13) vas- amelyeket a fent leírtakhoz azok a (29) testet (15) horgonnyal a (2) falazathoz kiszorító testek, amelyeket a (30) hor. ( rősítettük. E vastest, alsó végén, 45° gonyok a (2) falazathoz kötnek, azzal az 96 ' alatt hajló síkká! le van vágva, míg felső eltéréssel, hegy az czjket a kiszorító végén ugyancsak 45° alatt levágott, oly testeket az alsó (31) vályúkhoz kötő (32) í!> nyúlványa van, melynek keresztmetszete lemezek tömörek, a (4) horony falai melugyanolyan derékszögű háromszög, mint lett feküsznek és a (3) hézagokat tömítik^, a test alsó részéből kimetszett rész a leírt szerkezeti kiképzés következ-100 keresztmetszete. A (14) test keresztmet- ménye, hogy a kiszorító testek egymásszetben a (13) test keresztmetszetéhez hoz közelednek, ha a (3) hézag nő és egy-45 simul és alsó vége ugyancsak 45° alatt le mástól távolodnak, ha a (3) hézag mérete van vágva. Felső élbe futó végiében át- csökken. Ha a méreteket úgy választjuk menő (16) nyílások vannak. A (14) testet m eg, hogy a kiszorító testek szélessége io& tetszőleges módon, pl. a rajzban fel nem a horonyszélesség egy negyede, akkor (a) tüntetett horony vezetékkel úgy. kötjük magasságú hézag keletkezése esetén a 50 az (1) falazathoz, hogy azzal együtt emel- hornyok közötti tér férője a (x, b) mér- .... kedik és süllyed, közben azonban a (13) fékben nő, viszont a szaggatott vonalak? test rézsútos felületein vízszintes irány- ka i behúzott, a töm tőmasszát tártai- na ban is eltolódhat. A (4) hornyok alkotta ma z ó tér férője állandó marad, ami könyszabad tér egészében meg van töltve n ye n belátható. A (19, 29) kiszorító tes-55 vizben oldhatatlan, képlékeny masszával, tek ugyanis, ily mérteezés mellett, a,,= pl. bitumennel. közöttük lévő masszából annyit szori, Ha az(l) és (2) falazatok egymástól (a) tanak }ci a középső (27) térbe, amennyi- 116 méretre eltávolodnak, akkor a (14) test vei ennek férője megnőtt. A (27) tér
