119746. lajstromszámú szabadalom • Elektródarendszer nagy- vagy középszaporaságú rezgések egyenirányítására vagy vezérlésére, valamint eljárás ily elektródarendszer előállítására
2 119746. annak a révén, hogy az illető részt olyan burkolat veszi körül, melynek az érintkezési felület nagyságát meghatározó és 10 mm2 -t meg nem haladó nagyságú 5 nyílása van. A megdermedt eseppből álló rész nehézség nélkül felismerhető, mert a folyékony csepp sajátosan jellegzetes alakját a megdermed és után is megtartja. 10 A találmány előnyös foganatosítása szerint a kapacitást meghatározó felületet adó részt szuszpenzióból visszük fel vagy fémvegyületből redukálás révén állítjuk elő. 15 Javasolták már kristálynak detektorként való alkalmazását rádióvevőkészülékekben. A kristálydetektornak azonban a kristályfelületnek csupán egy vagy néhány pontjában van cgyeniiányító-20 hatása, mégpedig ott, ahol a felületen oly vastagságú záróréteg van, hegy ennek ellenállása nem túlságosan négy értékű és a rákapcsolt, egyenirányítandó feszültségnek megfelel. Kristálynak de-35 tektorként való alkalmazásánál ezért csúcsos fémérintkezőszervvel a kristályfelületet addig kell vég-'gtapegatnunk, míg egyenirányítóhatású pontot nem találtunk. 30 A találmány szerinti elektródarendszereknél ez a hátrány nem mutatkozik. E rendszerekben a záróréteg valamennyi pontja egyenirányítóhatású, ha mindegyik oldalon az egyik végelektróda egy-35 egy pontja a másik végelektróda egy-egy pontjával szemközt van. Mivel a találmány szerinti elektródarendszer záróhártyája előre megszabott vastagságú és a teljes érintkezési feoi et ÍO detektorhatású, a kapacitást te jesen uraljuk. Ugyanígy van ez az elektródarendszernek rezgések vezérlésére való alkalmazásánál. 45 Javasolták már kuprooxiddetektoron az egyik elektróda bevezetőszerveként csonka ólomkúp alkalmazását. A kapacitást ez esetben az ólomkúp alatt lévő grafitréteg felülete szabja meg. A detek-50 tor kapacitását meghatározó érintkezés felületként ugyanis a félvezetőnek csupán az ólomkúppal érintkező része veendő számításba. Reprodukálható kis felületet azonban így ilyen grafitfelülettel, igen 55 nehéz elérni. A találmány lehetővé teszi, hogy az elektródarendszer önkapacitását rend• kívül kicsinnyé tegyük. A találmány szerint a kívánt hatás elérésére alkalmazott rendszabályok azonban, az ismerete- 60 sekkel ellentétben, lehetővé teszik, hogy ily cella határozott értékű önkapacitását reprodukálhatóan előre meghatározzuk és, tömeggyártás esetén is, valóban elérjük. Különösen a reprodukálhatóság- 65 nak van nagy fontossága azzal a ténnyel kapcsolatosan, hegy az elektródarendszer vagy cella önkapacitásának az e rendszeit vagy cellát tartalmazó áramkörre, illetve kapcsolásra határozott befolyása 70 van. Éppen ezért a kört, illetve kapcsolást úgy tervezik, hogy, az illető elektródarendszer vagy cella önkapacitását is számításba véve, a legkedvezőbb hatást érjék el, ha azonban az egyes elek- 75 irodarendszerek vagy cellák önkapacitása egymástól eltér, a kívánt legkedvezőbb hatást már nem lehet elérni, illetve megtartani, ha a körhöz igazodó eredeti elektródarendszert vagy cellát más elek- 80 tródarendszerrel vagy cellával kell pótolni. A találmány esetében ilyen hátrány fellépésétől tartani nem kell, mert az önkapacitást megállapító valamennyi tényezőt uraljuk. Az érintkezési felületről 85 már az előbb megemlékeztünk. A kapacitást megállapító másik tényezőt, a záróréteg vastagságát, azonban szintén uraljuk azért, mert ez a találmány szerinti rendszerben egyértelműen megállapít- 90 ható, mivel ez a réteg ,,nem-genétikus". Ez a réteg tehát bármely tetszőleges vastagságban vihető fel, így tehát a záróréteggel határos elektródák közötti távolság előre adott és ismeretes. Mivel a záró- 95 réteg készítéséhez használt anyag dielektromos állandója is ismeretes, nyilvánvaló, hogy a rendszer önkapacitása az előre felvett és tökéletesen uralt tényezők alapján előre számítható és minden- 100 kor azonos értékben reprodukálható. A találmány szerinti elektródarendszer további előnye, hogy kisméretű szerkezete következtében pl. rádióvevőkészülékekben igen kevés helyet igényel, ezen- 105 felül pedig kompoundmasszával való kiöntés révén szilárd egészként állíthatjuk elő. A szokásos rádiócsövekkel ellentétben ezek az elektródarendszerek katóda heví- 110 tésére energiát nem igényelnek. Detektorcsöveknél pl. az ennek az energiának bevezetésére való szervek állapítják meg, hogy e cső hol helyezendő el, mert, pl. a nagyfrekvenciás részt zavaró hatás 115 miatt, a modern vevőkészülékekben szo-
