119746. lajstromszámú szabadalom • Elektródarendszer nagy- vagy középszaporaságú rezgések egyenirányítására vagy vezérlésére, valamint eljárás ily elektródarendszer előállítására

2 119746. annak a révén, hogy az illető részt olyan burkolat veszi körül, melynek az érint­kezési felület nagyságát meghatározó és 10 mm2 -t meg nem haladó nagyságú 5 nyílása van. A megdermedt eseppből álló rész nehéz­ség nélkül felismerhető, mert a folyékony csepp sajátosan jellegzetes alakját a meg­dermed és után is megtartja. 10 A találmány előnyös foganatosítása szerint a kapacitást meghatározó felületet adó részt szuszpenzióból visszük fel vagy fémvegyületből redukálás révén állít­juk elő. 15 Javasolták már kristálynak detektor­ként való alkalmazását rádióvevőkészü­lékekben. A kristálydetektornak azon­ban a kristályfelületnek csupán egy vagy néhány pontjában van cgyeniiányító-20 hatása, mégpedig ott, ahol a felületen oly vastagságú záróréteg van, hegy en­nek ellenállása nem túlságosan négy értékű és a rákapcsolt, egyenirányítandó feszültségnek megfelel. Kristálynak de-35 tektorként való alkalmazásánál ezért csúcsos fémérintkezőszervvel a kristály­felületet addig kell vég-'gtapegatnunk, míg egyenirányítóhatású pontot nem találtunk. 30 A találmány szerinti elektródarend­szereknél ez a hátrány nem mutatkozik. E rendszerekben a záróréteg valamennyi pontja egyenirányítóhatású, ha mind­egyik oldalon az egyik végelektróda egy-35 egy pontja a másik végelektróda egy-egy pontjával szemközt van. Mivel a találmány szerinti elektróda­rendszer záróhártyája előre megszabott vastagságú és a teljes érintkezési feoi et ÍO detektorhatású, a kapacitást te jesen uraljuk. Ugyanígy van ez az elektródarendszer­nek rezgések vezérlésére való alkalmazá­sánál. 45 Javasolták már kuprooxiddetektoron az egyik elektróda bevezetőszerveként csonka ólomkúp alkalmazását. A kapa­citást ez esetben az ólomkúp alatt lévő grafitréteg felülete szabja meg. A detek-50 tor kapacitását meghatározó érintkezés felületként ugyanis a félvezetőnek csu­pán az ólomkúppal érintkező része veendő számításba. Reprodukálható kis felületet azonban így ilyen grafitfelülettel, igen 55 nehéz elérni. A találmány lehetővé teszi, hogy az elektródarendszer önkapacitását rend­• kívül kicsinnyé tegyük. A találmány szerint a kívánt hatás elérésére alkalma­zott rendszabályok azonban, az ismerete- 60 sekkel ellentétben, lehetővé teszik, hogy ily cella határozott értékű önkapacitását reprodukálhatóan előre meghatározzuk és, tömeggyártás esetén is, valóban el­érjük. Különösen a reprodukálhatóság- 65 nak van nagy fontossága azzal a ténnyel kapcsolatosan, hegy az elektródarendszer vagy cella önkapacitásának az e rend­szeit vagy cellát tartalmazó áramkörre, illetve kapcsolásra határozott befolyása 70 van. Éppen ezért a kört, illetve kapcso­lást úgy tervezik, hogy, az illető elek­tródarendszer vagy cella önkapacitását is számításba véve, a legkedvezőbb ha­tást érjék el, ha azonban az egyes elek- 75 irodarendszerek vagy cellák önkapaci­tása egymástól eltér, a kívánt legkedve­zőbb hatást már nem lehet elérni, illetve megtartani, ha a körhöz igazodó eredeti elektródarendszert vagy cellát más elek- 80 tródarendszerrel vagy cellával kell pó­tolni. A találmány esetében ilyen hát­rány fellépésétől tartani nem kell, mert az önkapacitást megállapító valamennyi tényezőt uraljuk. Az érintkezési felületről 85 már az előbb megemlékeztünk. A kapa­citást megállapító másik tényezőt, a záró­réteg vastagságát, azonban szintén ural­juk azért, mert ez a találmány szerinti rendszerben egyértelműen megállapít- 90 ható, mivel ez a réteg ,,nem-genétikus". Ez a réteg tehát bármely tetszőleges vastagságban vihető fel, így tehát a záró­réteggel határos elektródák közötti távol­ság előre adott és ismeretes. Mivel a záró- 95 réteg készítéséhez használt anyag dielek­tromos állandója is ismeretes, nyilván­való, hogy a rendszer önkapacitása az előre felvett és tökéletesen uralt ténye­zők alapján előre számítható és minden- 100 kor azonos értékben reprodukálható. A találmány szerinti elektródarendszer további előnye, hogy kisméretű szerke­zete következtében pl. rádióvevőkészülé­kekben igen kevés helyet igényel, ezen- 105 felül pedig kompoundmasszával való ki­öntés révén szilárd egészként állíthat­juk elő. A szokásos rádiócsövekkel ellentétben ezek az elektródarendszerek katóda heví- 110 tésére energiát nem igényelnek. Detektor­csöveknél pl. az ennek az energiának be­vezetésére való szervek állapítják meg, hogy e cső hol helyezendő el, mert, pl. a nagyfrekvenciás részt zavaró hatás 115 miatt, a modern vevőkészülékekben szo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom