119746. lajstromszámú szabadalom • Elektródarendszer nagy- vagy középszaporaságú rezgések egyenirányítására vagy vezérlésére, valamint eljárás ily elektródarendszer előállítására

Megjelent 1939. évi jannár lió 2-án. M A e YA R KIB Á L YI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119746. SZÁM. VH/g. (Vll/j.) OSZTÁLY. — r. 8803. ALAPSZÁM. Elektródarendszer nagy- vagy középszaporaságú rezgések egyenirányitására vagy vezérlésére, valamint eljárás ily elektródarendszer előállítására. N. V. Philips' Gloeilampeiitaforiekeii cég- Eiudhoven-beii (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi július hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1935. éri július hó 30-ika. A találmány nagy- vagy középszapora­ságú rezgések egyenirányitására vagy vezérlésére való elektródarendszer, mely­nél az elektródák között nem-genétikus 5 záróréteg van. „Nem-genétikus" záró­rétegen olyan réteget értünk, melynek szerkezeti anyagát a rajta felfekvő elek­tródákat alkotó anyagoktól függetlenül alakítottuk. 10 Ily elektródárendszereknél félvezető­anyagból való elektronegatív elektródát alkalmaznak. Ezt az anyagot legalább egyik oldalán egészen kis (0,05-—50 mik­ron) vastagságú záróréteg határolja, mely-15 ben egy vagy több rács lehet és melyre jóvezető elektródát visznek fel. Ily elektródarendszert előnyösen alkal­mazhatunk pl. rádióvevő- vagy távolba­látókészülékekben. A rendszer egyen-20 irányító hatását, detektorként való alkal­mazásánál, az elektródákra kapcsolt aránylag kis feszültséggel könnyen el­érhetjük, mert e feszültség a záróréteg említett igen kis vastagságánál fogva 25 képes arra, hogy az elektródák között jelentékeny erősségű villamos mezőt léte­sítsen. Nagy- vagy középszaporaságú rezgé­sek egyenirányitására vagy vezérlésére 30 való ily elektródarendszernek azonban hátránya, hogy önkapacitása aránylag nagy. E kapacitást meghatározó tényezők a difelektromos záróréteg vastagsága és az 35 étiiitkezési felület nagysága. Ériiitkézési felületként tekintetbe jön a jó vezető elektróda felülete és a félvezető elektróda árambevezetőjének érintkezési felülete^ A kapacitást tehát főleg a jóvezető elek­tróda és a záróréteg közötti érintkezési 40 felület nagysága állapítja meg, megálla­pítja továbbá a félvezető elektróda és záróréteg közötti érintkezési felület nagy­sága, illetve a félvezető elektróda és a bevezetőszerv közötti érintkezési felület 45 nagysága is. A kapacitás megállapítása szempontjából nem az egész félvezető elektróda jön tekintetbe, mert ez az áramot rosszul vezeti és így az áram­nak a záróréteg felé való vezetésében a 50 félvezető elektródának, az áram kisebb szóródástól eltekintve, csupán az az osz­lopa vesz részt, melynek keresztmetszete egyenlő a félvezető elektróda és a be­vezetőszerv közötti érintkezési felülettel, 55 A találmány nagy- vagy középszapora­ságú villamos rezgések egyenirányitására vagy vezérlésére alkalmas elektródarend­szer, melynek elektródái között „nem­genétikus" záróréteg van és a találmány 60 szerint az önkapacitás hátrányának ki-1 küszöbölésére a rendszerben lévő és en­nek kapacitását meghatározó részek leg­alább egyikének a kapacitást meghatá-' rozó érintkezési felülete 10 mm8 -t meg 65. nem haladó nagyságú, mégpedig vagy annak a révén, hogy az illető rész áz e részt alkotó anyagnak 10 flnmM; meg­nem haladó érintkezési felületű meg­dermedt cseppjéből áll és Illetve Vágy 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom