119731. lajstromszámú szabadalom • Braun-cső
Megjelent 1939. évi jannár lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEIRAS 119731. SZÁM. VII j. (Vll/d.) OSZTÁLY. — L. 7404. ALAPSZÁM. Braun-cső. C. L.orenz; Aktiengesellsctiaft gyári cég- Bérli n-Tempelhof és dr. Rogrowski Walter tanár, Aacheii-Slegel. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 25-ike, Braun-csövek elektronáramlásának intenzit ás vezér lésénél eddig csak a tengelyirányú ellentétes terekkel való vezérlésének van gyakorlati jelentősége, mert 5 a vezérlés e módjánál a fény- vagy fluoreszkálófolt alakja, melyet az elektronsugár a Braun-cső fluoreszkáló ernyőjén állit elő, nem változik és a folt él nem tolódik. Ismeretes ugyan, a vezérlést ha-10 rántirányú mágnestérrel végezni, mely az elektronsugarat a fényrekeszhez képest eltolja. A vezérlésnek e módja azonban nem vált be, mert ennél a folt alakja változik és maga a folt is eltolódik. A tengelyirányú el-15 lentéles térrel való vezérlésnek azonban elvi hiánya van, mely azon alapszik, hogy az anód-katód közötti nagy feszültségeinél a vezérlő-elektródot kb. a katód potenciáljára kell hozni. Ez, amennyiben a 20 katódnak potenciálja a földhöz képest nagy, nehézségekkel van összekötve a Braun-csőnek a vezérlőfeszültséget szállító berendezéshez való csatolásánál, mert ekkor a vezérlőelektródnak is nagy feszült-25 séget kell adni a földhöz képest. Ha a katód és a vezérlőelektród körülbelül földpotenciált kapnak és ennek megfelelően az anódnak adunk nagy potenciált, akkor az a hátrány jelentkezik, hogy a Braun-30 cső főalkatrészei, mindenek előtt, ha fémházzal ellátott csőről van szó, a megfigyelésre használt csőrész; nagy feszültséget kap, ami a cső használatát veszélyessé teszi. Azonkívül a csatolási nehézségek, 35 melyek az előzők szerint a vezérlőelektródnál mutatkoznak, most az eltérítőlemezeken lépnek fel. Ha a Braun-csőben nagy fényerősségek előállítására, amilyenek pl. vetítőcélokra szükségesek, nagy anód-katód feszültsége- 40 kel kell használni, akkor a tengelyirányú ellentétes terekkel létesített vezérlés nehézségei, a szokásos eszközökkel, le nem győzhetők. A találmány szerint ily esetekben a vezérlést harántirányú mágneses 45 terekkel végezzük és a berendezést úgy alakítjuk ki, hogy ennek az eljárásnak említett hibái fel ne lépjenek. Az erre vonatkozó ismeretes berendezésnek lyukfényrekesze van az elektronsugár intenzitá- 50 sának vezérlésére és az az előnye, hogy a vezérlő elektródok a földpotenciálrá vagy ezzel szomszédos potenciálra kapcsolhatók, még akkor is, ha az anód-katód feszültség igen nagy. Az erősítőtechnika 55 követelményei értelmében bizonyos esetekben az eltérítőelektródoknak a földhöz képest azonos potenciált kell adni és e potenciálra kell a tulajdonképpeni vezérlőfeszültséget ráhelyezni. Azonban, ha ez 60 megtörtént, akkor azon hátrány adódik ki, mely a következőkben van leírva. Az 1. ábra ismeretes szerkezetű Braun-cső vázlatos metszetét tűnteti fel. A csőből csak annyi van feltüntetve, amennyi a 65 találmány magyarázatára szükséges. A 2. ábra hasonló metszet és a találmány szerinti berendezést tünteti fel. A 3. ábra a 2. ábrán feltüntetett berendezés más kivitele. 70 A hasonló részek hasonló számokkal vannak jelölve. A rajzon fel nem tüntetett katódból kiinduló (S) elektronsugár az (1) fényrekesz felé központosul, mely a Braun-cső 75
