119731. lajstromszámú szabadalom • Braun-cső

2 (6) házában íoglal helyett, és e rekesz (2) lyukán át a (3) fluoreszkáló ernyőre esik, ahol köralakú fény- vagy fluoreszkálófoltot állít elő. A sugárnak eltérítését 5 az (1) fényrekeszhez képest az elektrosztatikus (4) vezérlőlemezek végzik. Ha most az 1. ábra szerinti berendezésben a (4) lemezekhez a földhöz képest azonos potenciált kapcsolunk és e fölé helyez-10 zük a tulajdonképpeni vezérlőfeszültséget, akkor a sugár kiszélesedik, illetve lelaposodik. A sugár tehát torzítva érkezik a (2) nyíláshoz. Ennek következménye, hogy az elcktronsugárnak csak egy része hatol 15 a (2) nyíláson át. Ezzel a fluoreszkálófolt intenzitása hátrányt szenved. Azonkívül a (4) lemezek említett ©lőfeszültsége folytán a fluoreszkálófolt alakja is változik. A találmány szerint e hátrányokat úgy 20 küszöböljük ki, hogy a vezérlőelektródokat árnyékoló ernyő veszi körül, melynek meghatározott előfeszültség adható. Ily berendezést a 2. és 3. ábra tüntet fel. A (4) vezérlőlemezeket vagy eltérílö-25 elektródokat a zárt (5) kamra veszi körül. A kamra a hengeres (7) részből áll, melynek homlokvégein a (8, 9) fényrekeszek vannak. Az (S) sugár a'(8)fényrekesz (10) nyílásán át lép az (5) kamrába [és 30 onnan a (9) fényrekesz (11) nyílásán ál távozik. Az (5) kamra a (6) ház felé szigetelve van, pl. a hengeres (12) test révén. Az (5) kamrával összekötött (13) vezeték arra való, hogy annak a kívánt 35 előfeszültséget adhassuk. Kísérletek igazolták, hogy e berendezésnél az (S) sugárnak említett eltorzítása nem következik be, úgyhogy annak dacára hogy a vezérlőelektródon előfeszültség van, a maximális intenzitás nem csökken 40 és a foltalak észrevehetően nem változik. Bizonyos esetekben célszerű, a (4) lemezeknek.egyikét a (6) házban fekvő (14) vezeték (3. ábra) révén az (5) kamrával összekötni. Ekkor a vezérlést a 3. ábra 45 bal oldalán feltüntetett (4) lemeznek a másik (4) lemezhez és az (5) kamrához való potenciálváltozásaival végezzük. Ezzél a (13) vezeték (2. ábra) feleslegessé válik. Szabadalmi igénypontok: 50 1. Braun-cső az elektronsugárnak a lényrekeszhez képest való eltérítése révén létesített intenzitásvezérléssel. azzal jellemezve, hogy az ellérííőeszköz a cső- 55 házhoz képest árnyékolt. 2. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az árnyékolóeszköz (5) kamra, mely homlokvégein az elektronsugár átbocsátására 60 való (8, 9) nyílásos rekeszek révén le van zárva. 3. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az éltérítőeszköz két elektród, melyeknek tí5 egyike a Braun-cső belsejében a leárnyékolóeszközzel villamosvezetőén van összekötve. í rajzlap moSlfiklette). Pallas nyomda, Budapest