119562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és fémötvözetek kezelésére
a (d) száj cső körül (f) harangot rendezünk el, amely az (a) forma körül elrendezett 1 (g) olajfürdőbe merül. Ily módon légálló elzárást kapunk. Az alapanyagnak a 5 járulékos közeggel való ideális elegyedését és keverődését még a folyadékfelszín fölötti bevezetés esetében a 9. ábra szerint úgy érjük el, hogy a (d) szájcső alsó vége tölcsérszerű és közvetlenül a (h) 10 vezetőfejjel áll szemben. A járulékos közegeket (gázokat stb.) betápláló (i) vezetékek a tölcséralakú szájcsővég fölött torkolnak az (a) formába. A száj csövét, valamint a járulékos közeg vezetékeit a 8. 15 ábra szerinti haranghoz hasonló (f) harang védi levegő hozzájutása ellenében. A (p) serleg, az alkalmazás céljához képest, különböző kiképzésű lehet. A 10. ábra szerint pl. (k) válaszfalat rendezünk 20 el benne, vagy pedig lyukgatottan, vagy szitaszerűen alakítjuk ki, úgyhogy a száj csősugarat ugyan felfogja, de csupán részleges túlfolyót alkot, míg a sugár második része a serleg (pt ) lyukain át köz-25 vetlenül lefelé folyik, még pedig fojtott sebességgel (11. ábra). A találmány szerint az állandóan egyforma, kicsiny folyékony fej létesítése folytán, az ötvözeteket, alkotókból, ma-30 gában a formában állíthatjuk elő, vagy pedig már kész ötvözetekbe, vagy fémekbe oly gázokat és fémeket vezethetünk, melyeket eddigelé nem lehetett velük elegyíteni, mert az ömlesztékben 35 keverési arányt valamely okból nem lehetett elérni. A találmány szerinti eljárás ezt, a már említett eszközökkei, a következőképpen éri el: Elsőnek tegyük fel, hogy sárgarézöt-40 vözetet az aiapfémtől csak magában a formában (pl. öntőformában) óhajtjuk előállítani (12. ábra). Az (A) kemencében van a megömlesztett vörösréz, a (B) kemencében a megömlesztett tiszta cink. 45 A két kemencéből (x) és (y) csővezetékek mennek a közös (C) betápláló vályúba, melynek szájcsöve a (D) formába, vagy kokillába torkol. A csővezetékek átmérőit úgy méietezzük, hogy akkor, amikor 50 a két kemencében egyenlő nyomás uralkodik, a két fém mindegyikéből az ötvözési viszonynak megfelelő mennyiség folyik át a csatornán. Ebben az esetben a két kemence ugyanahhoz a r.yomó-55 vezetékhez csatlakozik. Ha a kemencéket nyomás alá helyezzük avégből, hogy a csatornát megtöltsük, az egyes fémalkotók a hozzátartozó csővezeték átmérője megállapította arányban folynak a csatornába, ott elkeverednek és már elegy- 60 ként folynak a kokillába. Természetesen a két cső keresztmetszete egyforma is lehet, amikor is minden csőnek külön nyomóvezetéke van. Ekkor táblázat útján kell meghatározni, hogy a mindenkor 65 kívánt ötvözési arány elérésére mekkora nyomás adandó az egyes kemencékre, A csővezetékeknek azonban egyenlő keresztmetszetük és közös nyomóvezetékük is lehet, mely úgy van beállítva, hogy 70 minden kemencére csupán a kívánt keverési arányt biztosító nyomást adja. Az ismertetett gyűjtőcsatorna el is maradhat, ekkor a csatornák, illetve vezetékek zártak (13. ábra). ^ 75 Mindkét eljárásnál a fémek mindegyikét kemencéjében folyékony állapotban tarthatjuk és azokkal a lefedő, illetve védőszerekkel és gázokkal kezelhetjük, amelyek az illető lémnek a legjobban fe- 80 lelnek meg. Természetesen minden egyes fém hőmérsékletét éppen ömledési hőfokán tartjuk, hogy már önthető legyen. Magasabb hőmérsékletek nem szükségesek, mivel minden ötvözet ömledési 85 hőmérséklete alacsonyabb az alkotók mindekori legmagasabb ömledési hőmérsékleténél. A fémeknek légelzárás közben történő bevezetése folytán, valamint azért, hogy mindig csak a szükséges ömle- 90 dési hőmérsékleteket tartjuk fenn, egyáltalában nem lép fe] túlhevítős és a fémnek ezzel járó elpárolgása. Emellett a keveredés szoros benső és mindig egyenletes és akkor sem változhat meg, ha már 95 összeötvözött fém a kokillába lép, mert ott a kis folyékony öntőfej és a kokilla hűtése folytán gyors dermedés áll be anélkül, hogy mint a szokásos eljárásoknál, mély folyékony öntőfejek képződné- 100 nek. Éppen ez teszi lehetővé egymástól lényegesen eltérő fajsúlyú fémek ötvözését. A találmány szerinti eljárással alumínium-ólomötvözet minden nehézség nélkül állítható elő; ily ötvözetet 105 eddigelé egyáltalában nem sikerült az egész öntvénytömbre teljesen egyenletcsen elosztva előállítani. Az ólom ugyanis nagy fajsúlya folytán öntés közben mindig lefelé vándorolt. Eddigelé különböző no eljárásokat kíséreltek meg az ólomnak vegyi reakció útján való behozatalára, valamint hanghullámokkal jó keveredés biztosítására, de ezen eljárások egyike sem ad oly egyenletes és jó elegyet, mint 115 a találmány szerinti folytonos eljárás.
