119562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és fémötvözetek kezelésére

a (d) száj cső körül (f) harangot rendezünk el, amely az (a) forma körül elrendezett 1 (g) olajfürdőbe merül. Ily módon légálló elzárást kapunk. Az alapanyagnak a 5 járulékos közeggel való ideális elegyedé­sét és keverődését még a folyadékfelszín fölötti bevezetés esetében a 9. ábra sze­rint úgy érjük el, hogy a (d) szájcső alsó vége tölcsérszerű és közvetlenül a (h) 10 vezetőfejjel áll szemben. A járulékos kö­zegeket (gázokat stb.) betápláló (i) veze­tékek a tölcséralakú szájcsővég fölött tor­kolnak az (a) formába. A száj csövét, va­lamint a járulékos közeg vezetékeit a 8. 15 ábra szerinti haranghoz hasonló (f) ha­rang védi levegő hozzájutása ellenében. A (p) serleg, az alkalmazás céljához képest, különböző kiképzésű lehet. A 10. ábra szerint pl. (k) válaszfalat rendezünk 20 el benne, vagy pedig lyukgatottan, vagy szitaszerűen alakítjuk ki, úgyhogy a száj csősugarat ugyan felfogja, de csupán részleges túlfolyót alkot, míg a sugár má­sodik része a serleg (pt ) lyukain át köz-25 vetlenül lefelé folyik, még pedig fojtott sebességgel (11. ábra). A találmány szerint az állandóan egy­forma, kicsiny folyékony fej létesítése folytán, az ötvözeteket, alkotókból, ma-30 gában a formában állíthatjuk elő, vagy pedig már kész ötvözetekbe, vagy fé­mekbe oly gázokat és fémeket vezethe­tünk, melyeket eddigelé nem lehetett velük elegyíteni, mert az ömlesztékben 35 keverési arányt valamely okból nem le­hetett elérni. A találmány szerinti el­járás ezt, a már említett eszközökkei, a következőképpen éri el: Elsőnek tegyük fel, hogy sárgarézöt-40 vözetet az aiapfémtől csak magában a formában (pl. öntőformában) óhajtjuk előállítani (12. ábra). Az (A) kemencében van a megömlesztett vörösréz, a (B) ke­mencében a megömlesztett tiszta cink. 45 A két kemencéből (x) és (y) csővezetékek mennek a közös (C) betápláló vályúba, melynek szájcsöve a (D) formába, vagy kokillába torkol. A csővezetékek átmé­rőit úgy méietezzük, hogy akkor, amikor 50 a két kemencében egyenlő nyomás ural­kodik, a két fém mindegyikéből az öt­vözési viszonynak megfelelő mennyiség folyik át a csatornán. Ebben az esetben a két kemence ugyanahhoz a r.yomó-55 vezetékhez csatlakozik. Ha a kemencéket nyomás alá helyezzük avégből, hogy a csatornát megtöltsük, az egyes fémalko­tók a hozzátartozó csővezeték átmérője megállapította arányban folynak a csa­tornába, ott elkeverednek és már elegy- 60 ként folynak a kokillába. Természetesen a két cső keresztmetszete egyforma is lehet, amikor is minden csőnek külön nyomóvezetéke van. Ekkor táblázat út­ján kell meghatározni, hogy a mindenkor 65 kívánt ötvözési arány elérésére mekkora nyomás adandó az egyes kemencékre, A csővezetékeknek azonban egyenlő ke­resztmetszetük és közös nyomóvezetékük is lehet, mely úgy van beállítva, hogy 70 minden kemencére csupán a kívánt ke­verési arányt biztosító nyomást adja. Az ismertetett gyűjtőcsatorna el is marad­hat, ekkor a csatornák, illetve vezetékek zártak (13. ábra). ^ 75 Mindkét eljárásnál a fémek mindegyi­két kemencéjében folyékony állapotban tarthatjuk és azokkal a lefedő, illetve védőszerekkel és gázokkal kezelhetjük, amelyek az illető lémnek a legjobban fe- 80 lelnek meg. Természetesen minden egyes fém hőmérsékletét éppen ömledési hő­fokán tartjuk, hogy már önthető legyen. Magasabb hőmérsékletek nem szüksé­gesek, mivel minden ötvözet ömledési 85 hőmérséklete alacsonyabb az alkotók mindekori legmagasabb ömledési hőmér­sékleténél. A fémeknek légelzárás közben történő bevezetése folytán, valamint az­ért, hogy mindig csak a szükséges ömle- 90 dési hőmérsékleteket tartjuk fenn, egyál­talában nem lép fe] túlhevítős és a fém­nek ezzel járó elpárolgása. Emellett a ke­veredés szoros benső és mindig egyenletes és akkor sem változhat meg, ha már 95 összeötvözött fém a kokillába lép, mert ott a kis folyékony öntőfej és a kokilla hűtése folytán gyors dermedés áll be anélkül, hogy mint a szokásos eljárások­nál, mély folyékony öntőfejek képződné- 100 nek. Éppen ez teszi lehetővé egymástól lényegesen eltérő fajsúlyú fémek ötvö­zését. A találmány szerinti eljárással alumínium-ólomötvözet minden nehéz­ség nélkül állítható elő; ily ötvözetet 105 eddigelé egyáltalában nem sikerült az egész öntvénytömbre teljesen egyenletc­sen elosztva előállítani. Az ólom ugyanis nagy fajsúlya folytán öntés közben min­dig lefelé vándorolt. Eddigelé különböző no eljárásokat kíséreltek meg az ólomnak vegyi reakció útján való behozatalára, valamint hanghullámokkal jó keveredés biztosítására, de ezen eljárások egyike sem ad oly egyenletes és jó elegyet, mint 115 a találmány szerinti folytonos eljárás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom