119562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és fémötvözetek kezelésére
A találmány szerinti eljárással minden nehézség nélkül oly fémeket is ötvözhetünk, melyeknek olvadási pontjai egymástól távol fekszenek. Egymástól igen 5 távolfekvő olvadáspontú fémek esetében nem az említett eljárást alkalmazzuk, melynél a fémeket a száj csőből való kilépésük előtt vezetjük össze, hanem ebben az esetben inkább az alábbi eljárást al-10 kalmazzuk, mely természetesen a már korábban ismertetett esetekben is alkalmazható. Az összeöntendő fémek száj csövei a (p) gyüjtőtartályba torkolnak (14. ábra), •15 amely lényegében a 6. ábra kapcsán ismertetett serlegnek felel meg és a kokillában úgy van elrendezve, hogy ön-Lésnél teljesen a szalag-, vagy rúdalakú öntvény folyékony fejébe merül. Az 20 egyes fémek a tartályban jól keverednek és az elegy egyenletesen oszlik el az egész kolillakeresztmetszetre, majd rövid idő múlva megdermed. A főszáj csőnek és a többi száj csőnek •25 nem kell egyetlen tartályba torkolnia. Az adott körülményekhez képest az egyes száj csöveket külön-külön torkoltathatjuk az öntvénykeresztmetszet tetszőleges pontjaiba. Az egyik száj csőnek lehet tar-80 tálya, a másiknak nem. Ez a mindenkori keverési aránytól, valamint attól függ, hogy milyen az egyes komponensek közötti keveredés. Ily módon egy öntési tömb különböző helyein más-más lehet 35 az alkotók keverési aránya, illetve a tömb egyes részei különböző ötvözetek lehetnek. Ha két fém (fajsúlyuk, vagy a dermedési hőmérsékletük közötti tetemes különbség folytán) a gyors és könnyű el•40 különülésre hajlik, akkor a folyékony (b) öntőfejen átvezetett hűtőcsővel (15. ábra) oly gyors lehűtéséről gondoskodhatunk, melynél az ötvözet alkotói egymástól szét nem válhatnak. 45 Éppen úgy, amint a fentismertetett módon, két vagy több fémet, vagy fémötvözetet összeötvöztünk, természetesen fémet, vagy fémötvözetet is összeötvözhetünk gázokkal, vagy megdermedő anya-50 gokkal. Mivel a találmány szerint a formában mindig van — noha kicsiny — folyékony fej, ennek felületébe könnyen vezethetünbs oly tárgyat, melynek az alapanyagá-55 nál nagyobb az ömledési hőmérséklete, vagy amelyet az alapanyag melege nem támad meg', tekintettel arra, hogy levegő kizárásával dolgozhatunk. Itt a következőre gondolunk: a) A pl. könnyű fémötvözetbe, úgy 60 mint a vasbetonba, vashuzalt, vagy vévony vashuzal-szerkezetet vezetünk be folytonos eljárásban; a könnyű fémötvözet-íi szilárdsága a merevítés folytán tetemesen növekszik. 6.K > b) Különböző színek létesítésére, pl. fehér, könnyű fémötvözetbe, mint alapfémbe, vörös-, vagy sárgaréz-, vagy nikkelhuzalt úgy vezetünk be, hogy az anyag a további feldolgozásnál vagy a 70 felületen, vsgy a keresztmetszetben jelenik meg és megfelelő pácolással, vagy festéssel jó színmintákat kapunk. c) Mivel a levegő kizárását célzó, 8. és 9. ábrák szerinti lefedésnél oxigén nincs 75 jelen, fa vagy más éghető anyag, pl. rostos anyag, bőr vezethető be. Szilárd anyagok helyett gázokat, magas hőmérsékleten olvadó fémeket, a legfinomabb elosztásban, por, vagy szem- 80 cse alakjában, grafitot (csapágyakhoz) vezethetünk be a folyékony fejbe és mindig ugyanazokkal az eszközökkel — csekély folyadéktérfogat, serleggel, vagy anélkül, folytonos eljárás — nagyon 85 egyenletes eloszlású réteget kapunk, végig az egész előllított termékben. Ily módon oly ötvözeteket kaphatunk, (különösen gáz bevezetésével és magas olvadáspontú fémeknek folyékony, vagy szi- 90 lárd alakban való behozatalával), melyeket eddigelé folytonosan és egyenletesen előállítani nem sikerült. Nagy és hosszú profilok (U-sínek stb. építési és szerkezeti célokra) az eddig előállítható 95 hosszaknál nagyobb hosszban állíthatók elő. A magas olvadáspontú keményanyagok, pl. nitridek, karbidok terén az a kérdés a legfontosabb, mily módon hoz- 10C zuk őket sz'lárd állapotban össze és mily módon ágyazzuk be azokat más fémekbe. Itt is segít a találmány szerinti eljárás, amennyiben magas olvadáspontú kemény anyagok ötvözeteinek és össze- IOE tételeinek előállítására is alkalmas. Ad c). Az a) és b) alatt említett kezeléseknél akkor, amikor tömítéssel, illetve lefedéssel dolgozunk, az öntvénysugarat úgy kell vezetni, hogy a lefelé ik irányuló szívóhatás, valamint az örvényképződés a folyékony öntvényfej felületén elkerültessék. Ha ugyanis a ráfolyó fémsugárban szívás, vagy örvényképződésfellép,akkorelőfordulhat,hogya védő- he