119522. lajstromszámú szabadalom • Indítóberendezés

MAftYÁB KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 119522. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. — T. 3981. ALAPSZÁM. Indítóberendezés. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég: Berlin. A bejelentés napja 1937. évi július hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 6-ika. Villamos motorok indító ellenállása­ként a bekapcsoláskor fellépő túláramok csillapítására gyakran félvezető anyagok­ból készült, negatív hőmérsékletegyütt-5 hatójú ellenállásokat használnak. Ezeket az ellenállásokat a villamos motorral sorba kapcsolják. Minthogy a villamos motorok igen nagy indító áramerőssége­ket igényelnek, melyek értéke az üzemi 10 áramerősség kétharmada és kétszerese között lehet, az indító ellenállásokat úgy kell méretezni, hogy a hideg indító ellen­állás és a még nem járó motor ellenállás­értékeinek összege a megkívánt áramerős-15 ségnek megfeleljen. Ehelyett úgy is jár­hatunk el, hogy az indító ellenállás kez­detben annyira felmelegedjék, hogy végül a motor indításához szükséges áramerős­séget átengedje. Egyik esetben sem lehet 20 a motor elindulásakor fellépő túláramot kielégítő mértékben csillapítani. A találmány félvezető anyagokból ké­szült ellenállásokkal ellátott indítóberen­dezés, melynek nincs ez a hibája. Az új 25 indítóberendezés két, magában véve is­mert módon párhuzamosan kapcsolt fél­vezető ellenállásból van, melyek egyikét a találmány értelmében úgy méretezzük, hogy a bekapcsolandó motor, illetőleg a 80 bekapcsolandó hasznos megterhelés szá­mára szükséges indító áramot átengedje és ellenálláséirtéke felmelegedésekor lénye­gesen ne változzék, míg a másik ellenállás­nak hideg állapotban akkora ellenállás-35 értéke van, hogy saját vezetőképessége az indító ellenállás összes vezetőképességét ne növelje lényegesen, ahol is az utóbbi ellenállás negatív hőmérsékletegyütt­hatójú. Az indítóberendezésnek ilyen megoldása mellett a motor kezdetben az ío első, hőmérsékletegyüttható nélküli ellen­állás hatása alatt indul el. Ha elektro­motoros ellenereje növekszik, akkor a második ellenállás ellenállásértéke csök­ken. E második ellenállás értékének meg- 45 választásával tehát az indítási áramerős­ség és az üzemi áramerősség között min­den kívánt viszonyt könnyen elérhetünk. Emellett a második ellenállás az elsőtől teljesen függetlenül végzi el a túláramok 50 elnyomásának feladatát. Az első ellenállás számára, melytől megköveteljük, hogy ellenállásértékét fel­melegedésekor csak jelentéktelenül változ­tassa, különösen titándioxid és magné- 55 ziumoxid olyan zsugorított keveréke vált be, melynek titándioxidtartalma 10%-nál kisebb. Különösen előnyös, ha a keverék 5% titándioxidot tartalmaz. Az ellenállás­testet előállítása alkalmával előnyösen 60 úgy égetjük, hogy az 1 cm hosszú és 1 cm2 keresztmetszetű vezető ellenállás értéke legfeljebb 50 Ohm legyen. Ehhez igen erős mértékű redukálás szükséges. Kísérleti testek ellenállásértéküket szobahőmérsék- 65 let és 400 C° között csak 2:1 viszonyban vagy még kisebb mértékben változtatták. Megfigyeltünk 1,5:1 nagyságú változáso­kat is, sőt az ellenállásérték teljesen vál­tozatlan is maradt. Második ellenállás- 70 testnek előnyösen olyan ellenállást hasz­nálunk, mely; körülbelül 60—70% magné-

Next

/
Oldalképek
Tartalom