119461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések feljegyzések előállítására szigetelő felületeken

egyik felületét borítja. Az ionforrást és/ vagy a vezérlőelektróda rését ez esetben célszerűen a tárcsatengelyhez képest ra­diálisán helyezzük el. Ha az ilyen beren-5 dezésnél a felfogófelület pl. körgyűrű­alakban a szívóelektródának csak legkül­sőbb részét borítja és ezizel szomszédos belső részén beosztás van, akkor a felfogó­felületen előhívott vonalaknak egymástól 10 való távolságát e beosztáson közvetlenül leolvashatjuk, és pedig akár fokokban, akár időléptékben, ha a dobfélület fordu­latszámának figyelembevételével a beosz­tást már időjelzéssel láttuk el. Ionforrás^-15 ként e berendezéshez is célszerűen a . . . SE. p ót szab a d a 1 m u n k ba n ismertetett és vé­dett vonala-lakú ionforrásokat használhat­juk. A fenti berendezések az időjelek felvé-20 telére használatos egyéb, pl. elektrome­chanikai vagy fényképészeti regisztráló berendezésekkel szemben több szempont­ból előnyösek. A regisztráláshoz szüksé­ges energiaszükséglet ugyanis e berende-25 zéseknél igen csekély, a berendezésk sza­bad levegőn tetszés szerinti megvilágítás mellett működhetnek, kopásnak kitett ké­nyes alkatrészeket nemi tartalmaznak ós gyakorlatilag időbeli késés nélkül regisz-30 trálnak. Az ionok sebessége ugyanis a szívófeszültség növelésével könnyen' fo­kozható másodpercenként néhány 100 mé­terre is, útjuk mm vagy tized min nagy­ságrendű lehet és ennek folytán a feljegy-35 zés gyakorlatilag időbeli késés nélkül és tehetetlenségmentesen történik. E beren­dezések alkalmazása kiterjed minden olyan esetre, midőn' a. mérendő időtartam kezdetét ós végét jelző esemény feszült-40 séglökések kiváltására alkalmas. Minthogy az; a technika mai állása mel­lett gyakorlatilag mindig fennáll, a talál­mány szerinti berendezés alkalmazási le­hetőségei igen sokoldalúak. A vele foga-45 natosított időmérést felhasználhatjuk pl. villamos jelfogók működési idejének, lö­vedékek sebességének, fordulatszámok­nak, hangok terjedési idejének és sok másnak mérésére. 50 Példaképpen1 megemlítjük, hogy az ilyen berendezések kiválóan alkalmasak olyan jelenségek vagy események regisztrálá­sára, amelyek előre meg nem határozott időpontban következnek be, és/vagy előre 55 nem tudott lefolyásúak, minit ami­lyenek például valamely nagyfeszültségű villamos távvezetéken fellépő túlfeszült­ségek. Ezek feljegyzésére pl. úgy járha­tunk el, hogy az 1. ábra szerinti kapcso­lású berendezés transzformátorának (11) 60 sarkát földeljük, (10) sarkát pedig sürí­tőn át a szóbanforgó távvezetékkel kap­csol juik össze. A (4) vezérlőelektródára kap­csolt előfeszültséget akkorára állítjuk te, hogy a távvezeték normális üzemállapo- 65 tánál e vezérlőelektróda feszültsége min­dig negatív, azaz az ionáram zérus legyen. Ekkor a felfogófelülietan> feljegyzés mind­addig nem jön létre, míg a távvezetéken túlfeszültség nem lép fel. Felfogófelület- 70 ként célszerűen a dobbal érintkező, a 2. ábra szerinti berendezéséihez hasonló, de aránylag széles papírszalagot használunk, melyet rendszerint állandóan mozgatunk. A vezérelektróda megfelelő kiképzésé- 75 vei és ehhez való kapcsolással a beren­dezést, pl. a már hivatkozott szabadal­mainkban hangképek felvételére ismerte­tettekhez hasonlóan, úgy is elkészíthet­jük, hogy a vele készített elektrogramból 80 a túlfeszültségek értéke és időbeli lefolyá­suk mikéntje is megállapítható legyen. Megemlítjük továbbá, hogy készíthe­tünk olyan regisztráló berendezést is, amelynél a feljegyzést végző ionnyalábot 85 sem erőssége, sem úthossza szempontjá­ból nem befolyásoljuk. Az ilyen beren­dezés pl. akkor (használható, ha valamely mozigó tesnek, pl. syphon-reoorder rend­szerű távíróvevőkészülék lengőtekercsé- 90 netk mozgási görbéjét akarjuk olektrogra­fikusiam feljegyezni. Ilyen esetekben, mint pl. gépek vagy épületek rezgéseinek feljegyzésekor is, célszerűen úgy járunk el, hogy az ionforrást az ioranyaláb ke- 95 reszt-metszetét megszabó áttörésű ernyő­vel együtt a mozgó testre szereljük, és helytálló, vagy helytálló szívóelektródáin vezetett, felfogófelületre regisztrálunk, vagy fordítva. 100 Ismeretes, hogy hangok terjedési ide­jének mérése a gyakorlatban a tenger­hajózásnál nagyjelentőségű, mert isme­retesek az olyan berendezések, melyektel a tenger mélységét úgy mérik, hogy 105 megmérik azt az időt, mialatt egy, a ha­jón a víz alatt keltett hanglökés a ten­ger fenekéig terjed és onnan vissza­verődve, a hajón elhelyezett hangfelfogó­készüléket (mikrofont) éri. Ennek az 110 időköznek a mérésére a találmány sze­rinti berendezés célszerűen felhasznál­ható, mert igen egyszerű és olcsó. Hasz­nálata akár úgy történhet, hogy a mik­rofonban a kiinduló és visszaérkező hang 115 által keltett áramlökéseket regisztrál­juk. akár a mérendő időköz kezdetét a vízben elhelyezett robbanótöltést gyújtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom