119461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések feljegyzések előállítására szigetelő felületeken
egyik felületét borítja. Az ionforrást és/ vagy a vezérlőelektróda rését ez esetben célszerűen a tárcsatengelyhez képest radiálisán helyezzük el. Ha az ilyen beren-5 dezésnél a felfogófelület pl. körgyűrűalakban a szívóelektródának csak legkülsőbb részét borítja és ezizel szomszédos belső részén beosztás van, akkor a felfogófelületen előhívott vonalaknak egymástól 10 való távolságát e beosztáson közvetlenül leolvashatjuk, és pedig akár fokokban, akár időléptékben, ha a dobfélület fordulatszámának figyelembevételével a beosztást már időjelzéssel láttuk el. Ionforrás^-15 ként e berendezéshez is célszerűen a . . . SE. p ót szab a d a 1 m u n k ba n ismertetett és védett vonala-lakú ionforrásokat használhatjuk. A fenti berendezések az időjelek felvé-20 telére használatos egyéb, pl. elektromechanikai vagy fényképészeti regisztráló berendezésekkel szemben több szempontból előnyösek. A regisztráláshoz szükséges energiaszükséglet ugyanis e berende-25 zéseknél igen csekély, a berendezésk szabad levegőn tetszés szerinti megvilágítás mellett működhetnek, kopásnak kitett kényes alkatrészeket nemi tartalmaznak ós gyakorlatilag időbeli késés nélkül regisz-30 trálnak. Az ionok sebessége ugyanis a szívófeszültség növelésével könnyen' fokozható másodpercenként néhány 100 méterre is, útjuk mm vagy tized min nagyságrendű lehet és ennek folytán a feljegy-35 zés gyakorlatilag időbeli késés nélkül és tehetetlenségmentesen történik. E berendezések alkalmazása kiterjed minden olyan esetre, midőn' a. mérendő időtartam kezdetét ós végét jelző esemény feszült-40 séglökések kiváltására alkalmas. Minthogy az; a technika mai állása mellett gyakorlatilag mindig fennáll, a találmány szerinti berendezés alkalmazási lehetőségei igen sokoldalúak. A vele foga-45 natosított időmérést felhasználhatjuk pl. villamos jelfogók működési idejének, lövedékek sebességének, fordulatszámoknak, hangok terjedési idejének és sok másnak mérésére. 50 Példaképpen1 megemlítjük, hogy az ilyen berendezések kiválóan alkalmasak olyan jelenségek vagy események regisztrálására, amelyek előre meg nem határozott időpontban következnek be, és/vagy előre 55 nem tudott lefolyásúak, minit amilyenek például valamely nagyfeszültségű villamos távvezetéken fellépő túlfeszültségek. Ezek feljegyzésére pl. úgy járhatunk el, hogy az 1. ábra szerinti kapcsolású berendezés transzformátorának (11) 60 sarkát földeljük, (10) sarkát pedig sürítőn át a szóbanforgó távvezetékkel kapcsol juik össze. A (4) vezérlőelektródára kapcsolt előfeszültséget akkorára állítjuk te, hogy a távvezeték normális üzemállapo- 65 tánál e vezérlőelektróda feszültsége mindig negatív, azaz az ionáram zérus legyen. Ekkor a felfogófelülietan> feljegyzés mindaddig nem jön létre, míg a távvezetéken túlfeszültség nem lép fel. Felfogófelület- 70 ként célszerűen a dobbal érintkező, a 2. ábra szerinti berendezéséihez hasonló, de aránylag széles papírszalagot használunk, melyet rendszerint állandóan mozgatunk. A vezérelektróda megfelelő kiképzésé- 75 vei és ehhez való kapcsolással a berendezést, pl. a már hivatkozott szabadalmainkban hangképek felvételére ismertetettekhez hasonlóan, úgy is elkészíthetjük, hogy a vele készített elektrogramból 80 a túlfeszültségek értéke és időbeli lefolyásuk mikéntje is megállapítható legyen. Megemlítjük továbbá, hogy készíthetünk olyan regisztráló berendezést is, amelynél a feljegyzést végző ionnyalábot 85 sem erőssége, sem úthossza szempontjából nem befolyásoljuk. Az ilyen berendezés pl. akkor (használható, ha valamely mozigó tesnek, pl. syphon-reoorder rendszerű távíróvevőkészülék lengőtekercsé- 90 netk mozgási görbéjét akarjuk olektrografikusiam feljegyezni. Ilyen esetekben, mint pl. gépek vagy épületek rezgéseinek feljegyzésekor is, célszerűen úgy járunk el, hogy az ionforrást az ioranyaláb ke- 95 reszt-metszetét megszabó áttörésű ernyővel együtt a mozgó testre szereljük, és helytálló, vagy helytálló szívóelektródáin vezetett, felfogófelületre regisztrálunk, vagy fordítva. 100 Ismeretes, hogy hangok terjedési idejének mérése a gyakorlatban a tengerhajózásnál nagyjelentőségű, mert ismeretesek az olyan berendezések, melyektel a tenger mélységét úgy mérik, hogy 105 megmérik azt az időt, mialatt egy, a hajón a víz alatt keltett hanglökés a tenger fenekéig terjed és onnan visszaverődve, a hajón elhelyezett hangfelfogókészüléket (mikrofont) éri. Ennek az 110 időköznek a mérésére a találmány szerinti berendezés célszerűen felhasználható, mert igen egyszerű és olcsó. Használata akár úgy történhet, hogy a mikrofonban a kiinduló és visszaérkező hang 115 által keltett áramlökéseket regisztráljuk. akár a mérendő időköz kezdetét a vízben elhelyezett robbanótöltést gyújtó