119461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések feljegyzések előállítására szigetelő felületeken

íiraimnal jelez tétjük. A mérés pontosságának növelésére s egyben a felfogófelület mozgássebességétől függetlenné tételére úgy is járhatunk el, hogy a fel-5 fojgófelületre elektrografikusan ismeretes időközökben megismétlődő hangjeleket vihetünk fel, pl. .hangvillaszaggató segélyével. Használhatjuk azonban a berendezést úgy is, hogy a vele feljegyzett 10 elektrogramokat nem hívjuk elő, hanem a dob felületének közelében az alant ismertetendő berendezés influáló elektródját helyezve el, e berendezés erősítő csövének anódaáramkörébe kapcsolt te-15 lefonban kapott hangjelek közti időt mérjük le. Ha a dobot e mérés alkalmával ugyanazzal a sebességgel járatjuk, mint a feljegyzés alkalmával, akkor a hangjelek közötti időtartam a feljeg'yzés-20 korival e,gyenlő lesz. Ha azonban a jelek hasznosításakor a dobot a feljegyzóskorinál kisebb fordulatszámmal járatjuk, akkor az így felvett hangjelek közötti időtartam e két fordulatszám egymáshoz 25 képesti arányával nagyobb lesz. Ily módon, ha pl. a két fordulatszám aránya 1:10, a telefonban kapott hangjelek közötti időtartam mérésének, mely pl. közvetlenül mélységbeosztással ellátott stop-30 per órával történhet, hibáját tizedrésznyire csökkentettük. A fenti berendezés használható pl. Morse-távii'óvezetóken beérkező Morsejeleket alkotó táviratok felvételére is, mi-35 kor is a feszültség- lökéseket kapcsoljuk a vezérlőelektródára. Gyakorlatban a fenti elv alapján, működő táviróberendezíés pl. a 2. ábra szerinti kiképzésű lehet. Ezen az ábrán a szigetelőanyaggal, pl. paraffino-40 zott vagy sellakkal bevont (12) írószalag a (1.3) dobról a (14) dobra tekerődik fel, az ábrán fel nem tüntetett ismeretes óramű által mozgatva. Ez a szalag hátlapján, mely a szívóelektródaként működő 45 (15) dobra fekszik fel, esetleg vezetőbevonattal, pl. grafitbevonattal, lehet ellátva. A (15) dob palástfelületével szemben van elhelyezve a pontszerű nyílással ellátott (16) vezérlőelektróda és en-50 nek nyílása mögött az ionforrást alkotó (17) izzókatóda, melyet a (18) teleppel fűtünk. Az izzókatóda és a (19) szívőfeszültséjgtelep negatív sarka földelve van, e telep pozitív sarka pedig a (15) szívó-55

elektródával van összekötve. A (25) távíróvonal a (20) előfeszültségtelepen át van a (16) vezérlőelektródához kapcsolva. Az adóállomáson a (21) morsekulcs van, melyhez a (22) távírótelep az ábrán látható módon van kapcsol v;t. E kajjcso- qq lás mellett a morsekulcsnak az ábrán látható helyzetében a (16) vezérlőelektróda a (20) előfeszültsógtelepről akkora negatív előfeszül tséget kap, hogy az izzókatóda ós a szívóelektróda között ion- 6" áram nem folyik. Ha azonban a (21) morsekulcsot lenyomjuk, akkor a (20) telep feszültségéhez ezen nagyobb feszültségű (22) telep ellentétes irányú feszültsége adódik hozzá, minek következtében az 70 ionáramlás megindul és a (12) szalagon az áramzárás idejével arányos hosszúságú vonal alakú elektrogramm rajzolódik fel, melyet a, szalag továbbhuzásakoT a fent hivatkozott szabadalmainkban ismertetett 75 módon a (23) előhívó kamrában előhívunk és szükség esetén a (24) melegítőkamráhan rögzítünk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a láthatatlan feljegyzésekkel beírt szalagot az alább ismerte- go tendő, pl. a 4. ábra szerinti berendezés influáló elektródája alatt vezetjük át és a berendezés csövének anódáram körébe kapcsolt .M orse-k ész iil ók kel a , táviratot a szokásos módon írhatjuk le. 85 A 2. ábra szerinti távíró berendezés előnye az eddigiekkel szemben az, hogy sokkal kisebb energiáikkal működtethető és hangtalanul működik, valamint, hogy sokkal nagyobb táviratozási sebességeket 90 enged meg. Ha a vonalra akkora feszültséget adunk, mely .szívófeszültségként kapcsolva a kellő erősségű ionáramlás létrehozására elegendő, akkor a vezérlőelektródát és előfeszültségtelepet elhagy- 95 hatjuk, illetve a vezérlőelektróda helyébe lyukkal eTlátotott ernyőt helyezhetünk és a vonali észültségét sz>ivófeszültségként kapcsolhatjuk. A találmány szerinti eljárás és távíró- io< berendezés használható olyan táviratozási rendszereknél is, melyeknél egy-egy betűt pozitív és negatív áramlökésekbő! raknak össze, mint amilyenek pl. az úgynevezett „5-ös ábécé" vagy „rekorder 10: ábécé". Ebben .az esetben a rácselőffeszültséget úgy állítjuk be, hcvgy a berendelés nyugalmi állapotában állandó gyenge ionáram folyjék, mely a pozitív, illetve negatív áram'lökósek hatására megnő, il- ír letve lecsökken. Ekkor az ábécé egyes betűi az elektrogrammon sötétebb és világosabb jelekből tevődnek össze. Célszerűbben úgy járnnk el, hogy olyan ionforrást használunk, mely mindkét előjelű 11 ionok kibocsátására alkalmas. Ilyen pl. a láng vagy a villamos ív. Ez esetben az ábécé egyes betűi pozitív és negatív töl-