119410. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos és mágneses mennyiségek mérésére, illetőleg azok összehasonlítására
huzamosan fekszenek a (26) szabályozható és a (27) ellenállások. Az említett ellenállásokat úgy állítjuk be, valamint a (22) és (23) tekercsek hatásos menet-5 számát úgy választjuk meg, hogy ezeket a tekercseket egymással szembekapcsolva a (21) vasmagban gerjedő eredő fluxus e beállítás eredményeképen nulla volna, ha a mérendő áramváltónak sem 10 áttételi, sem szeghibája nem volna. A mérendő áramváltónak azonban rendszerint van áttételi és szöghibája is, úgyhogy ennek következtében a (22) és (23) tekercsekben létesített ampermene-15 tek egymást nem egyenlítik ki teljesen, hanem eredőjük van. A 6. ábrában az első sorban feltüntettük a két (22) és (23) tekercs által létesített (a) és (b) fluxust. Ennek a két fluxusnak a 6. ábra első 20 sorában feltüntetett durván kiegyenlített állapotában eredő fluxusa van, mely a 6. ábra 2. sorában feltüntetett két összetevőből áll. Ezek közül a (c) összetevőt az áttételi hiba, a (d) összetevőt a szög-25 hiba okozza. Az áramváltó áttételi hibájával okozott (c) összetevő, tekintettel arra, hogy az itt szereplő szögek csupán néhány perc nagyságúak, igen közel fázisban van a (23) tekercs áramával, HO míg az áramváltó szöghibája okozta (d) összetevő a (c) összetevővel szemben fázisban 90°-al el van tolva. A vasmag harmadik (28) tekercsének áramkörében ugyanúgy, mint azt az 35 1. ábra kapcsán már ismertettük, (29) egyenirányítóval rövidre zárható érzékeny (30) egyenáramú műszer van. Az egyenirányító pl. rezgőnyelves egyenirányító, amelyet az ugyancsak az 1. ábra 49 kapcsán ismertetett módon (31) tekercscsel vezérelhetünk. A (31) tekercs a (32) kapcsolóval váltakozva sorba kapcsolható a (33) induktanciával, vagy a (34) ohmos ellenállással. Az egyenirányítót a Vo (32) kapcsolónak a 0° helyzetbe való átállításával, tehát a (34) ohmos ellenállás bekapcsolásával először úgy vezéreljük, hogy az a (30) műszert abban a 02 —02 félperiódusban zárja rövidre, amely kö-60 zel fázisban van a (23) tekercs áramával, tehát az (a) fluxus Oj—C^ tartó félperiódusával. Az egyenáramú műszeren az áramváltó áttételi hibájával okozott (c) fluxussal gerjesztett feszültségnek az 55 02 —02 félperiódusú, a 6. ábra 2. sorában vastagon kihúzott félhulláma halad, úgyhogy az egyenáramú mérőműszér ezt a feszültséget mutatja. Egyidejűleg a (30) műszeren a szöghibával okozott (d) fluxussal gerjesztett feszültségnek szin- 60 tén egy fél hulláma halad át, mely, úgy mint azt a 6. ábra 2. sorában ugyancsak vastagon kihúzva feltüntettük, egy maximális amplitúdótól a rákövetkező minimális amplitúdóig terjed. Mivel ez 65 a félhullám a nullvonalra szimmetrikus, ezt a feszültséget az egyenáramú műszer nem mutatja. A leirt esetben tehát az egyenáramú műszer az áramváltó áttételi hibájának nagyságával arányos 70 mértékben tér ki. Az áttételi hiba mérésén kívül a leírt berendezéssel megmérhetjük a (20) áramváltó szöghibáját is. Evégből a (29) egyen irányítót úgy vezéreljük, hogy az a (30) 75 egyenáramú műszert abban a 03 —03 félperiódusban zárja rövidre, amely a (23) tekercs áramának, tehát a (c) fluxusnak egyik legnagyobb értékétől a rákövetkező legkisebb értékéig tart. Evég- 80 bői a (32) kapcsolót az ábrában feltüntetett helyzetbe állítjuk, ami 90°-os fáziseltolást okoz. Ez esetben, mint a 6. ábra 3. sorából látható, ahol a (c) görbével az eredő fluxusnak az áttételi hibával ará- 85 nyos összetevőjét, a (d) görbével pedig az eredő fluxusnak a szöghibával arányos összetevőjét mutatjuk be, a (30) egyenáramú műszer a szöghibával arányosan tér ki. A (30) egyenáramú mű- 90 szer kitérése arányos a (20) áramváltó terhelésével is, mert a (23) és (24) meneteken átfolyó áram szintén arányos ezzel a terheléssel. A helyes értékek megállapítása végett tehát az egyenáramú mű- 95 szeren leolvasott értéket még osztanunk kell azzal a számmal, amely mutatja, hogy az uralkodó terhelés hányszorosa a teljes terhelésnek. Ez az osztás elkerülhető, ha az egyenáramú műszer érzékeny- 100 ségét tetszőleges módon, pl. sönt-, vagy előtétellenállás beiktatásával ugyanilyen arányban megváltoztatjuk. A (30) egyenáramú műszer kitérése bizonyos mértékben a (2) vasmag telíté- 105 sétől is függ. Mivel azonban a vasmag telítése nagyon kicsiny és így az abban gerjedő mágneses indukció a mágneses tér erősségével közel arányosan változik, továbbá, mivel az egyenáramú műszert 110 célszerűen a vasmaggal együtt kalibráljuk, ez a függőség a kalibrálásnál könynyen figyelembe vehető. A 3. ábra a találmány egy másik kiviteli alakját mutatja. A felvett esetben 115 a (35) áramkörbe kondenzátor módjára
