119410. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos és mágneses mennyiségek mérésére, illetőleg azok összehasonlítására

4 1194:10. beiktatott (36) szigetelő kapacitást és veszteségi szögét mérjük. A (37) vasmagon ez esetben is három (38, 39) és (40) tekercs van. A (36) szigetelő árama 5 a feltüntetett kapcsolásnál a (39) tekercsen folyik át, míg a (38) tekercsen a fokozatosan változtatható kapacitású és ismert veszteségi szögű (41) dekádkondenzátor áramát vezetjük át. Ha a (38) 10 és (39) tekercsek ellenállása egymással egyenlő és ha, úgy, amint az ábrában feltüntettük, a (36) szigetelőt és a (39) tekercset egyrészt, valamint a (40) kondenzátort és (38) tekercset másrészt, 15 ugyanarra a feszültségre kapcsoljuk, akkor a (36) szigetelőre és a (41) kondenzátorra egyenlő feszültségek esnek, úgyhogy az ezeken és a velük sorba kapcsolt (38), illetőleg (39) meneteken át-20 folyó áram arányos a (36) és (41) kapacitásokkal. A (41) dekádkondenzátort, valamint a (38) és (39) tekercsek menetszámait úgy állítjuk be, hogy a tekercsek gerjesztette két fluxus egymással közel 25 egyenlő. A (38) és (39) tekercsek tekercselési iránya itt is ellentett, úgyhogy a két fluxus egymással ellentétes értelmű. Mivel a dekádkondenzátor és a (39) tekercsek csak fokozatosan kapcsolhatók, ez 30 a kiegyenlítés csak közelítő lehet. A nagyságbeli eltérésen kívül azonban a két fluxus fázisban is kissé eltérhet egymástól és ez az eltérés az itt számbajövő kis veszteségi szögek esetén a dekádkonden-35 zátor és a mérendő szigetelő veszteségi szögeinek, illetőleg e szögek tangenseinek különbségétől függ. Az eredő fluxus tehát ugyanúgy, mint az előbbi példában két összetevőből van, melyek egyike 40 a nagyságbeli áttéréssel arányos összetevő, mely közel fázisban van az egyik fő-fluxussal, másika a veszteségi szögek különbségével arányos összetevő, mely az egyik fő-fluxussa] szemben közel 90°-al 45 el van tolva. Ha már most a (40) tekercshez kapcsolt (42) egyenirányítót úgy vezéreljük, hogy az az egyik fő-fluxusnak köze] nullától-nullig terjedő félperiódusa alatt 50 zárja rövidre a (43) egyenáramú műszert, tehát a (44) kapcsoló a rajzolt helyzetben van, akkor az egyenáramú műszer, úgy mint az előbbi példában, a fluxusok nagyságbeli különbségével arányosan tér 55 ki. Ez a kitérés tehát egyben arányos a kapacitások különbségével. Mivel pedig a (41) dekádkondenzátor kapacitása ismeretes, a (36) szigetelő kapacitása a (43) mérőműszeren leolvasható, illetőleg az ott leolvasott értékből közvetlenül 60 meghatározható. Ha a (42) egyenirányítót a (44) kapcsolónak a 0° helyzetbe való átállításával úgy vezéreljük, hogy az egyik főfluxus közel legnagyobb értékétől a rá- 65 következő közel legkisebb értékig terjedő j félperiódus alatt zárja rövidre a (23) I egyenáramú műszert, akkor az úgy, mint ' az előbbi példában, a fluxusok szögeltérésével, tehát a felvett esetben a (36, 70 41) kondenzátorok veszteségi szögeinek különbségével arányosan tér ki. Mivel pedig a dekádkondenzátor veszteségi szöge ismert, ebből az adatból a mérendő szigetelő veszteségi szöge meghatározható 75 Célszerű, ha az egyenáramú műszert százalékokban skálázzuk, mert ez esetben azon közvetlenül leolvasható, hogy a vasmagban gerjesztett két fluxus nagyságbeli különbsége hány százaléka az 80 egyik, pl. a mérőfluxusnak. A leolvasás ezt a százalékos adatot természetesen csak akkor adja meg helyesen, ha az alapul vett mérőfluxus mindig állandó. A gyakorlati kivitelben a (38) tekercs 85 meneteit és a tápfeszültséget úgy kapcsolhatjuk, hogy a dekádkondenzátort a legnagyobb kapacitásértékre állítva minden esetben állandó fluxust kapunk. Ha azonban a feszültségnek és a menet- 90 számoknak állandó értéken való tartása mellett a dekádkondenzátort úgy kap- 1 csoljuk, hogy a bekapcsolt kapacitás a dekádkondenzátor összkapacitásának j csak 0.9-szerese, akkor az egyenáramú 95 műszeren leolvasott százalékot 0.9-cel { osztva megkapjuk a százalékos eltérést, j Ha a (39) tekercs menetszámát egyes menetek lekapcsolásával változtatjuk, akkor amint azt fent az ,">. ábra kapcsán 10 már ismertettük, a lekapcsolt menetek ellenállásával egyenlő ellenállást kell a megmaradt menetekkel sorbakapcsolnunk, nehogy ennek az ágnak az eredőellenállása megváltozzék. ic Ha viszont a menetszámváltoztatást úgy végezzük, hogy bizonyos számú menetet egymással szembe kapcsolunk, I akkor ily járulékos ellenállás bekapcsolására, mint azt a 4. ábra kapcsán magya- 111 ráztuk, szükség nincs. A gyakorlatban célszerűen mind a kétféle módszert alkalmazzuk. A menetszám változtatási foka és a dekádkondenzátor egyes elemeinek mérete a ké- 11 szülék mérési határaitól, illetőleg azok-