119316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vákuumedények készítésére

kell felépíteni. Sok esetben azonban, kü­lönösen rövidhullámú csövek esetén a csőméretek mindennemű növelését lehe­tőleg kerülnünk kell. 5 A találmány szerinti eljárásnál szívó­csonkra egyáltalán nincs szükség, ami­vel a cső előállítása lényegesen egysze­rűbbé válik, viszont a felhasználás köre bővül. 10 A találmány értelmében a készre fel­épített, de légmentesen még el nem zárt kisütőcsöveket egy szivattyú szívóterébe visszük és a csöveket a kívánt vákuum létesítése, valamint az összes szükséges 15 gáztalanító eljárások foganatosítása után a szívótér belsejében lezárjuk. Ekközben többek közt az alább megadott munka­rendek szerint dolgozhatunk: 1. A kisütőedényt teljesen összeszerel-20 jük és így helyezzük a szívótérbe. A lég­telenítést és gáztalanítást csak azokon a keskeny réseken át végezzük, amelyek mentén a csövek alkatrészei még nincse­nek légmentesen összekötve. A szívótér­'25 ben teljesen kigázosított csövek e tömí­tetlen helyeit azok külön felhevítéséve] véglegesen légmentesen lezárjuk. 2. A kisütőcsövet szivattyú szívóteré­ben úgy rendezzük el, hogy azok a ré-30 szek, amelyeket a cső végleges lezárása végett egymással légmentesen össze kell kötni, egymást nem érintik, hanem ma­guk között közt hagynak. E többé­kevésbé széles közön át a légtelenítés és gáztalanítás gyorsan és könnyen foly­hat le. A szívócsonk szűk keresztmetszetű helyét ez esetben nagy keresztmetszetű köz foglalja el. A csőnek a szívótérben való gáztalanítása után kívülről kezel-40 hető szerszámokkal a közt elzárjuk, vagyis az utolsó tömítő varrat létesíté­séhez szükséges alkatrészeket egymáshoz addig közelítjük, míg azok egymással érintkeznek. Ezután a szivattyú szívó-45 terében a két alkatrészt egymással lég­mentesen záró varrattal összekötjük. 3. Bizonyos esetekben célszerű lehet hogy az 1. és 2. alatt megadott légmen­tes összekötéseket már a cső gáztalaní-50 tása és légtelenítése előtt elvégezzük. Hogy szívócsonk alkalmazását ez eset­ben is elkerüljük, a kisütőcsőben alkal­mas helyen nyílást készítünk. A légtele­nítést és gáztalanítást a fent leírt módon, 55 szivattyú szívóterében végezzük és a nyílást e műveletek befejezése után, lég­mentesen elzárjuk. (Evégből pl. fém­csöveknél a nyílásra fedelet forrasztunk, vagy szitaalakú nyílásra fémforraszt vi­szünk.) 60 A találmány szerinti eljárás néhány kiviteli alakját a rajz ábráinak kapcsán magyarázzuk. Az 1. ábrában feltüntetett csőnek három elektródája, kerámikus anyagból készült feneke és külső anódája 65 van. (1) a szivattyú szívótere, (2) a szi­vattyúhoz menő szívóvezeték, (3) pedig a szívótérbe menő három légmentes áram­bevezetés. A cső (4) elektródarendszere kerámikus anyagból készült (5) tárcsára 70 van felépítve, amelyben a három áram­bevezetés légmentesen záróan van be­forrasztva, vagy beolvasztva. A kerá­mikus anyagból készült (5) tárcsának (6) hornya van, amelybe a (7) anóda 75 alsó széle illik. A kerámikus anyagból készült lemezt a felépítménnyel együtt a szívókamrában a (3) átvezetésekre he­lyezzük. A (7) anódát (8) kengyel tartja, amelyet a (13) szerkezeten erősítettünk 80 meg. Ez a szerkezet az anódának függő­leges irányban való mozgását teszi lehe­tővé. A kamrára helyezett fedél legfelső része hullámos (9) csőből van, amelyet a külső légnyomás összenyomna, ha a 85 (10) fedőlemez, mely csiszolt felületével a (9) cső felső végére légmentesen illesz­kedik, nem feküdne fel a (11) csavarorsó­kon levő (12) szárnyas anyákra. Az anyák süllyesztésével az anóda a szívókamrá- 90 ban szintén süllyeszthető. Az elektróda­rendszert a szívókamrába a (10) fedél le­emelése után a (9) csövön át vihetjük be, majd az (5) tárcsa (6) hornyát, vagy az anóda alsó szegélyét forrasztásra alkal- 95 mas fémmel vonjuk be. Ezután a kamrát légtelenítjük, miközben az anóda alsó szegélyét az (5) lemez (6) hornyától oly távolságra állítjuk be, hogy ezen a héza­gon át a cső kényelmesen légteleníthető. *00 A fémből és a kerámiai anyagból való alkatrészeket tetszőleges ismert eljárás­sal gáztalaníthatjuk. (Külső kemence, örvényáramok, a csőnek az anóda és a többi elektróda huzamos villamos terhe- 105 lésével való felhevítése.) A folyamat be­fejezése után a (9) szerkezet elállításával az anódát az (5) tárcsa (6) hornyába süllyesztjük. Ezután e körgyűrűalakú helyet, pl. örvényáramokkal addig hevít- 110 jük, míg a forrasz megolvad és ezzel az anóda és a kerámikus lemez egymással légmentesen össze vannak kötve. Lehűlés után a szívókamrát kinyithatjuk és abból a csövet kivehetjük. 115 Az 1. ábrában feltüntetett szerkezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom