119226. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fékezőerő önműködő átállítására járműfékeknél
után egyszerre biztosan a magasabb fékezőerőfokozatna k megfelelő helyzetbe vezetődik és éppolyan biztosan ebben a helyzetben marad mindaddig, míg a jár- 5 műterhelés az előre meghatározott határ alá nem süllyed, mikor is az átállítószerv egyszerre az alacsonyabb fékezőerőfokozatnak megfelelő helyzetbe vezetődik és ottmarad. E berendezésnek még az az 10 előnye, hogy a (pl. menetközben a lökések és rázkódtatások következtében ¡fellépő) zavaró mozgások csillapítására különben szükséges különleges eszközök a legtöbb esetben nélkülözhetők, minthogy az említő tett mozgó test rendesen az egyik vagy másik véghelyzetébe van szortíva. A találmány további jellemzői és ezzel összekötött műszaki előnyök a találmány megvilágítására kiválasztott néhány pél- 20 daképeni kiviteli alaknak az alább következő leírásából tűnik ki, mely kiviteli alakokat a rajzok mutatják. Az 3. és 2. ábra a találmány oly két kiviteli alakját mutatja vázlatosan, amelynél 25 a két véghelyzet között mozgó test emelő, melyet az egyik irányban ismert módon a jármű tartórugói terhelésének egy része, a másik irányban pedig az emelőnek a két véghelyzet közötti mozgásától füg- 30 getlenül gyakorlatilag egyenlően maradó forgatónyomaték befolyásol, mely forgatónyomatékot súly- vagy nyomólégterhelés létesíti; a 3. és 4. ábra az 1. és 2. ábrán feltünte- 35 tett súly-, illetőleg nyomólépterhelés-szerkezet helyettesítésére alkalmas terhelésszerkezet két kiviteli példáját metszetben mutatja; az 5. ábra oly kiviteli alakot mutat vázla- 40 tosan, amelynél az átállítószervet két mozgó test működteti, a hozzátartozó nyomólégterhelés- és szelepszerkezetekkel: a fi. ábra az 5. ábrán feltüntetett szerkezet helyettesítésére alkalmas, további 45 nyomólégterhelés- és szelepszerkezet metszetét mutatja; a 7. ábra két. a kocsi egy-egy végén elrendezett mozgó testtel és ezek részére közös nyomólégterhelés- és szelepszerkezet-50 tel ellátott kiviteli alakot mutat A’ázlatosan; a 8. ábra a két mozgó-test közös nyoniólégterhelés- és szelepszerkezete egy részletének a metszetét mutatja. 55 A találmány 1. ábra szerinti kiviteli alakjánál a kocsi tartórugóterhelésének egy részét ismeretes módon az (1) rugófüffgesztő a szomszédos (3) rugótámaszban ágyazott (2) emelőre viszi át. A (2) emelő a helytálló (4) és (5) ütközőkkel 60 meghatározott két véghelyzet között mlozg'ó és pl. a pót fékhenger be- és kikapcsolására való (G) szelepnek, vagy a féknek két meghatározott fékezőerőfokozatnak az egyikére, vagy másikára történő 65 átállítására szolgáló, úgynevezett teherváltónak a működtetésére való. A (2) emelőn a (7) súlyterhelés van olymódon elrendezve, hogy a súlyterhelésből eredő lorgatónyomaték az emelőn az emelőnek 70 a véghelyzetei közötti mozgásától függetlenül gyakorlatilag állandó, és a jármüterheléssel változó erőhöz — melyet az (1) rugófüggesztő visz át az emelőre — ellenkező irányban hat. Az utóbb ernlí- 75 tett erőt a (7) súlyterhelés mindaddig legyőzi, míg a járműterhelés meghatározott határt át nem lép. A (7) súlyterhelés ezért a (2) emelőt a (4) ütköző által meghatározott, az alacsonyabb fékezőerőfoko- SO zatnak megfelelő véghelyzetében tartja mindaddig, míg a kocsiterhelés az előre meghatározott határt túl nem lépi. Ekkor az (1) rugófüggesztő által a (2) emelőre átvitt erő a (7j súlyterhelést legyőzi, mi- 85 mellett ez az erő a (2) emelőt egyszerre az (5) ütköző álta 1 meghatározott véghelyzetbe viszi át s ezzel a féket a magasabb fékezőerőfokozatra biztos módon átállítja. Az emelő ebben a helyzetben marad 90 mindaddig, míg a jármű terhelése ismét az előre meghatározott terhelési határ alá nem síilyed. mikor is a fék megfordított sorrendben ugyanolyan biztosan ismét az alacsonyabb fékezőfokozatra állítódik 95 a t. A jármű ama terhelési határának a beállítása céljából, amelynek átlépésénél a féknek a magasabb fékezőerőfokozatra való átállításának meg kell történnie, a (7) súlyterhelés a (2) emelőn beállítható 100 lehet. A 2. ábra szerinti kivitelnél a szögenielőalakú (2) emelő, hosszabb karjával, a (10) hengerben mozgó, nyomóléggei működtetett (9) dugattyú (S) dugattyúrúd- 105 .iának támaszkodik. Minthogy a (10) henger úgy van kapcsolva, hogy a légnyomás abban — a (9) dugattyúnak a hengerben való helyzetétől függetlenül — gvakorla¡ilag állandó, ennélfogva ezen nyomólég-110 terhelés a (2) emelőre oly forgatónyomatékot gyakorol, mely gyakorlatilag állandó és pedig az emelőnek a véghelyzeíoi közötti mozgásától függetlenül, mely mozgást ezen esetben a (9) dugattyúnak 115 a (10) hengerben való eltol hatóságának a határai határoznak meg. A nyomólevegőt a (10) hengerhez, önműködő nyomólógfek NY0MI
