119226. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fékezőerő önműködő átállítására járműfékeknél
119226. 3 esetéiben — célszerűen a hengernek a (11) fékfővezetékhez való kapcsolásával kapjuk. Ezzel azon különleges előnyt kapjuk, hogy a jármű terhelési határa, amelynek ó túllépésénél a magasabb fékezőerőfokozatra való átállítás végbemegy, a fék (öltönyöm ásának megfelelően önműködően állítódik be. A legtöbb féknél magasabb töltőnyomásnál ugyanis az elérhető 10 fékezőerő nagyobb lesz, egyidejűleg azonban a légnyomás a (10) hengerben és ezzel a (2) emelőre ható nyomólégterhelés is nagyobb lesz úgy, hogy a jármű megfelelő magasabb terhelése szükséges, mi- 15 előtt a féknek a magasabb fékezőerőfokozatra való önműködő átállítása megtörténik. A (10) henger és a (11) fékfővezeték közti vezetékben előnyös fojtóhelyet elrendezni, egy (12) visszacsapó- vagy el- 20 zárószeleppel összeköttetésben, mely szelep a fékezésnél önműködően záródik. Evégből az elzárószelepet pl. a fékezőberendezéssel összeköttetésben álló kis (13) henger szabályozhatja. A (10) hen- 25 gerhez, hasonlóképen, célszerűen a (14) nyomáiskiegycnlítőtartány van kapcsolva. Mihelyt a rugófüggesztő által a (2) emelőre átvitt forgatónyomaték a (10) hengerben levő (9) dugattyúra ható nyomó- 30 légterhelést legyőzi, a (9) dugattyú a 2. ábrán feltüntetett baloldali véghelyzetéből egyszerre a jobboldali véghelyzetébe lesz átvezetve, mimellett a fék, az átállítószervét .a (2) emelővel összekötő (15) 35 rúd vagy hasonló révén, az -i!ácsonyabb fékezőerő fokozatról a magasabbra állítódik át. Ha ezután a jármű terhelése annyira csökken, hogy a (10) hengerben levő (9) dugattyúra ható gyakorlatilag 4f' állandó nyomólégterhelés a rugófüggesztő által a. (2) emelőre átvitt forgatónyomatékot isbinét legyőzi, akkor a (9) dugattyú a. baloldali véghelyzetébe megy vissza, mimellett a fék ismét az alacsonyabb 45 fékezőerőfokozatra állítódik vissza. A (2) emelőnek az 1. és 2. ábrán feltüntetett súly-, illetőleg nyomólégterhelését, rugóterhelés helyettesítheti (1. 3. ábrát). A (2) emelő itt a (17) házban eltol- 50 jható \fl(i) orsónak támaszkodik. A (17) házat a kocsialvázon a (18) csapszegek rögzítik. A (17) ház és a (16) orsón helytállóan elrendezett (19) karima között a (20) nyomórugók vannak befogva. A (16) 55 orsó eltolhatóságát az egyik irányban a. (17) házzal összekötött, a (19) karima számára való (21) ütközők, a másik irányban pedig a (16) orsón elhelyezett (22) ütköző i határolja, mely a (17) házon lévő megfelelő (23) ütközővel működik együtt. A 60 rugók úgy vannak méretezve és elrendezve, hogy az általuk a (19) karimára kifejtett nyomás a (16) orsónak, a véghelyzetei közötti mozgásánál, gyakorlatilag állandó marad. A fék átállítását az orsó 65 és a fék átállítószerve közötti célszerű összeköttetés segítségével közvetlenül a (16) orsó mozgása végezheti. Az átállító szervet pl. a (16) orsó vezérelte nyomólégszervomotor is működtetheti. E célre — 70 mint az a 3. ábrán látható —- a (17) házban a (24) kamra van, a nyomólégforráshoz vezető (24a) csatlakozórésszel. A (24) kamra a (25) kamrával áll összekötetésben, amelynek (25a) csatlakozása a 3. 75 ábrán fel nem tüntetett szervomotorhoz csatlakozik. Ha a (20) rugóterhelés a járműrugóterhelésből eredő és (2) emelőre ható erőt legyőzi és a (16) orsó ennek következtében a felső véighelyzetébe ke- 80 rül, akkor a nyomólégszervomotor a (25) kamrán át és a (16) orsón át vezetett — oldalt (27)-nél kitorkolló — (26) légtelenítőcsatornán át légtelenítve van. Ha a szervomotor légtelenítve van. akkor a 85 féket a kisebb fékezőerőfokozaton tartja. Ha a (2) emelő nyomása a (20) rugóterhelést legyőzi, akkor a (16) orsó kezd lefelé mozogni, mikoris először a (26) légtelenítőcsatornát zárj,a el a (28) szelep. 90 Ezután a (24) és (25) kamrák közötti öszszeköttetésben levő (29) szelep nyílik úgy, hogy a nyomólevegő a (24) kamrából a (25) kamrába, onnan pedig a szervomotorhoz áramolhat, amely eközben a féket a 95 nagyobb fékezőerőfokozatra állítja át. A (29) szelepnek a (16) orsó lefelé mozgása által való nyitása az eközben a (24) és (25) kamrák között uralkodó nyomáskülönbségnek a hatása ellen történik s 100 ezzel a (16) orsó említett mozgásával szemben bizonyos ellenállás lép fel. A (29) szelep tehát nem nyílik előbb, míg a (2) emelő ereje nem elegendő a (20) rugóterhelésnek (az említett ellenállással 105 együtt) a legyőzésére, mimellett ez az ellenállás a (20) rugóterheléshez képest csekély. Mihelyt a (29) ¡szele]) nyílik, a (24) és (25) kamrák közötti nyomáskülönbség eltűnik, s azon körülmény következ- 110 télien, hogy a (29) szelepnek a (24) kamrában levő nyomásnak kitett felülete nagyobb, mint a (16) orsónak a (25) kamrában lévő nyomásnak kitett felülete, az említett ellenállás eközben csökken, miért 115 is a (2) emelő ereje a (16) orsót ezután gyorsan és biztosan alsó véghelyzetébe
