119158. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
görbéjének. Megjegyzendő az is, hogy az anódaáram értéke és így a kimenőteljesítmény a találmány szerinti csőnél több, mint kétszer akkora, mint a pentódánál, 5 azonos anódafeszültség és rácselőfeszültség mellett. Nyilvánvaló tehát, hogy a találmány szerinti cső nemcsak sokkal hatásosabb és nagyobb anódaváltozásokat enged mleg, hanem képes nagyobb kime-10 nőteljesítmények torzítás nélküli szolgáltatására. is. A találmány szerinti csővel elért laposabb görbék folytán a meredekség, valamjint az impedancia az anódafesziiltségek széles körzete mentén sokkal 15 megközelítőbben marad állandó. Ha a csövet —7 volt rácselőfeszültséggel működtetjük, a cső anódafeszültsége 35 volt alá csökkenhet, anélkül, hogy a csőben nem kívánatos torzítás lépne fel. 20 A találmány szerinti cső alapelveit és jobb eredményeit jobban megérthetjük, hla az 5—9. ábrákat szemléljük. Az 5. ábra elméleti árnyekoltrácsú cső hosszmetszete, amely csőnek négy koncentrikus henge-25 res elektródája mégpedig termionos 50 kafódája, (51) ivezérlőrácsa, (52) árnyékolórácsa és (53) anódája van. Feltételeztük, hoigy az elektródáknak nincsenek oldalrudjai, hogy az (51) vezérlőrács 30 negál iv előfeszültségű, hogy az (52) árnyékolórács kissé pozitív feszültségű és hogy az anódafesziiltség változik. Az árnyékolórács és az anóda közötti távolságot (d) jelzi. A feszültségeloszlást vagy 35 villamos feszültséghatást az (52) árnyékolórács és az (53) anóda közötti összes pontokon, állandó árnyékolórácsfeszültség és különböző anódafeszültségek mellett, a 6. ábra mutatja az esetben, ha az anóda 40 az árnyékolórácstól kis (dl) távolságban van. Ha az árnyékolórácson ! (g2)-vel jelzett állandó pozitív feszültség van, a katóda hideg és elektronokat nem bocsájt ki és az árnyékolórács s az anóda között 45 nincs elektronáramlás, akkor a feszültségeloszlást (gvpo, g2 pi, g2 p2 ) és (g2 ps) egyenes teljes vonalak mutatják (po, pi, p2 ) és (ps) anódafeszültségek esetén. Azonban, ha az (50) katódát elektronkibo-50 csájtás céljából fűtjük és a katódától az (51) vezérlőrácson, valamint a pozitív előfeszültségű (52) árnjfékolórácson át az (53) anódához elektronok áramlanak, akkor a feszültségeloszlás, azaz az árnyé-55 kolórács és az anóda közötti mező villamos feszültség hatása valamelyest változik és az árnyékolórács, valamint as anóda közötti térben jelenlévő negativ töltésű elektródák hatására csökken, amint a szaggatott vonalak jelzik, ame- 60 lyek közvetlenül azt a feszültségeloszlást jelképező egyenes vonalak alatt fekszenek, amely eloszlásnál az árnyékolórács és az anóda közötti térben nincsenek elektronok. Hogy megvizsgáljuk, mi tör- 65 ténik akkor, ha a katódából az anódához elektronok áramlanak, a magyarázat céljából feltételezzük, hogy az arányékolórácson átmenő összes elektronoknak egyenletes sebességük és pályahosszuk van, hogy 70 azok az elektródák felületére merőlegesen mozognak és hogy nincsenek olyan szekundérelektronok, amelyeket a katódából származó és az anódára felütődő elektronok keltenek. A katódából a pozitív ár- 75 nyákolórács hatására kilépő elektronok olyan sebességet érnek el, hogy azok legnagyobb része az árnyékolórácson a rácshuzalok között áthalad és az anóda felé igyekszik mozogni. Ha az anóda ki- 80 sebb feszültségű, mint az árnyékolórács, akkor az a nőd át megközelítő elektronok sebessége csökken, a csökkenő mezőfeszültség folytán. Ha az anóda épen csak kissé negativ, akkor nem lesz anódaáram, 85 minthogy az elektronok röviddel az anóda előtt megállnak és az árnyékolórácshoz visszatérnek. Ha az anóda kissé pozitív, akkor az elektronok sebessége az árnyékolórács és az anóda közötti térben csök- 90 ken, azonban ennek ellenére az összes elektronok az anódát elérik, minthogy az elektronok sebességük folytán az árnyékolórácson át közvetlenül az anódáig repülnek és az anóda pozitív feszültsége az 95 elektronokat az anódára húzza. Ha az anódát az (Ep) anódafeszültség növelésével pozitivabbá tesszük, akkor az (Ip) anódaáram nem növekszik, minthogy az árnyékolórácson átmenő összes elektronok 100 az anódát minden pozitív anódafeszültségnél elérik. Ezt mutatja a 7. ábra, amely az (Ip) anódaáram és (Ep) anódafeszültség-karakterisztikákat különböző vezérlőrácsefeszültségek mellett tünteti fel. A 105 vezérlőrács a katódához képest rendszerint negativ elfeszültségű és ha a vezérlőrácsfeszültséget pozitív irányban növeljük, azaz (Egi)-től (Eg*) felé, akkor az (Ip) anódaáram növekszik. A jellegzetes 110 görbék laposak és párhuzamosak; az ilyen görbék teljesítménycsőre nézve ideálisak. A 8. ábra az árnyékolórács és az anóda közötti 'feszültségek)szlás változását igra- 115 fikusan ábrázolja, ha, az anóda és az árnyékolórács közötti távolságot növeljük, a rács ós az anóda közötti térben elektro-
