119158. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

nok vannak és az. árnyékolórács (gs) feszültsége állandó. Ha az anódán nincs feszültség és az anóda az árnyékolórácstól (ds) távolságnál kisebb távolságban van, 5 akkor a feszültségeloszlás a 6. ábrán be­mutatott feszültségoloszláshoz hasonló, kivéve, hogy a feszültségeloszlási görbe változása nem lesz olyan gyors ott, ahol a mező (0) potenciált ér el, azaz az anó-10 dánál. Különböző anódfeszültségeknél és különböző vezérlőrácsfeszültségekn él nagyjában ugyanazokat az anódaáram­anódafeszülséggörbéket- érjük el, mint amilyeneket a 7. ábra. mutat. Ha az 15 anódát az árnyékolórácstól kissé jobban eltávolítjuk, például (di) távolságra, akkor a mező valamelyest az anóda előtt lévő ponton (0) potenciálú, ahelyett, hogy pontosan az anódán volna (0) potenciálú, 20 ami akkor áll fenn, ha. az anóda (di, ds) vagy (ds) távolságra, van. Ha. az anódát az árnyékolórácstól még jobban egészen (ds) távolságig elmozdítjuk, és az anódára bizonyos (pi) pozitív feszültséget alkal-25 mázunk, akkor a feszültségeloszlás gör­béje a (0) feszültség tengelyét megköze­líti, amint az ábra mutatja, és annak (0) lejtése lesz, azaz. az anóda előtti valamely pontnál sem nem növekszik, sem nera 30 csökken. Ennek a. jelenségnek valószínű magyarázata a következő: Amint az anóda. az- árnyékolórácstól mindjobban távolodik, az, árnyékolórácson átmenő elektronok sebessége csökken és azok meg-35 állnak, mielőtt az anódát elérnék. A meg­állott elektronok csak kevéssé törek­szenek arra, hogy az árnyékolórácshoz visszatérjenek, azonban azoknak vissza­térését az anóda felé mozgó más elek-40 tronok megakadályozzák. Ennek ered­ménye az, hogy esetleg elektronfelhő, amit általában tértöltésnek neveznek, alalkul ki az anóda előtti térben és az. elektro­nokon lévő negatív töltések a. mezőfeszült-45 ségne.k e ponton való csökkenését okozzák. Ez a térbeli állapot hatásában ugyan­az, mintha valódi katóda helyettesítené az elektronfelhőt, amely virtuális katódát alkot. 50 Ha az anódán. nincs feszültség, akkor az elektronok nem törekszenek arra, hogy e- felhőből az anóda felé áramoljanak. Ha az anódára kis pozitív feszültséget alkal­mazunk, akkor a felhő külső széléről ter-55 mészetesen bizonyos elektronok az anóda felé vonzódnak és akkor lesz kis anóda­áram. Ha az anódaíesziiltség növekszik, akkor mind több és több elektron vonzó­dik az anódához, a tél-töltés a virtuális katódánál kevésbbé sűrű lesz és mind 60 kevesebb hatást fejt ki az irányban, hogy az elektronokat az árnyékoló­rácstól az anóda felé való mozgásuk­ban megakadályozza. Bizonyos pontig f!melynél az anódára pl. (pi) feszültséget 65 alkalmazunk, ia tértöltés hatásos oly irányban, hogy az anódái elérő elektro­nok szániát és így az anódát elérő árain értékét korlátozza. Ha az anódára (p1 ) fe­szültséget alkalmazunk, akkor az. eléktro- 70 nok a virtuális katódából kilépnek, még­pedig olyan gyorsan, ahogy érkeznek, azonban ennek ellenére az árnyékolórács és az anóda között van olyan körzet, ahol a feszültség minimális. A cső elméletileg 75 úgy tekinthető, mint a virtuális katódát és az anódát tartalmazó dióda. Ha már­most továbbra is (dr,) távolságban fekvő anóda mellett kissé nagyobb (pí) anóda­fesziiltséget alkalmazunk, akkor az ár- 80 nyékolórács és az anóda között még min­dig lesz minimális potenciálú körzet, amint (gapa) szaggatott, vonal mutatja és az összes .elektronok még mindig elérik az. anódát. Ez. fennáll az összes (pi)-nél na- 85 gyebb anódafeszültségekre nézve egészen olyan feszültségekig, amelyek az; árnyé­kolóráosra felvitt feszültségeknél nagyob­bak. Az anódaáram-anódafesziiltség-ka­rakterisztikáfeat különböző vezérlőrács- 90 feszültségekre nézve az esetben, ha az anóda az árnyékolórácstól (ds) távolságban 9. ábra teljes vonalai mutatják, mimellc-tt (0) és (Epi) közötti görbe szakasz az anóda előtt kialakuló elektronfelhő 95 vagy virtuális katóda folytán lép fel. Minthogy Epi-nél nagyobb anódafeszült­ségek mellett a virtuális katódától az anódához. annyi elektron áramlik, amenyi az. árnyékolórácsról érkezik, az ianódia- 100 áriamban további növekedés nem. lép fel az anódafeszültségnek (Epi) fölé való nö­vekedése esetén, ha a vezérlőrácson lévő (Eg) etőfeszültség nem változik. Ha az anóda 0 (dO távolságra van, az (Epi) anó- 105 dafeszültségek értéke a vezérlőrácselőfe­íesziiltségtől függ. Ha az anódát az ár nyékolórács felé mozgatjuk (dó) távolságról (ds) távolságra, akkor a tértöltés határ görbéjét, jelképező 110 (O Epi) görbeszakasz az (O) feszültségten­gely felé mozog, amint a szaggatott vo­nalú görbék mutatják. Másszóval, ilyen feltételek ni ellett a „virtuális dióda" elek­tródái közelebb vannak és kisebb anóda- 115 feszültségek mellett telítődnek. Ha az anóda a. (ds) kritikus távolságban van, akkor az

Next

/
Oldalképek
Tartalom