119158. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
keresztmetszete, amely a találmány alapelveit szemlélteti. A 6. ábra az 5. ábrán bemutatott elektróda rendszer árnyékolórácsa és ain ódája kö-5 zötti mezőfeszültség grafikus ábrázolása. A 7. ábra az 5. ábra szerinti cső anódaáram-anódafeszültség-karakterisztikáit feltüntető diagramm. A 10 8. ábra az árnyékolórács és az anóda közötti mezőfeszültség grafikus ábrázolása, ha az anódát az árnyékolórácstól elmozgatjuk. A 9. ábra az 5. ábra szerinti elektródarend-15 szer an ódaáram-anódafeszültség-kar akterisztikája, ha iaz anódaelekróda az árnyékolórácstól meghatározott távolságban van. Az 1. és 2. ábra szerinti villamos kisütő-20 csőnek légtelenített (10) burája van, amelyre a (11) foglalat van ráragasztva, A csőben a (12) lapított lábrész van, amelyhez az elektródarendszer van hozzáerősítve. A találmány értelmében az elek-25 tródaszerelvény a közvetett fűtésű egymással szemben fekvő lapos oldalakkal kialakított (13) katódát tartalmazza, amelyet a (15) oldalrudakkal ellátott (14) vezérlői-ács és a (17) oldalrudakkal ellátott 30 (14) vezéirlőrács és a (17) oldalrudakkal ellátott (16) árnyékolórács vesz körül. A rácsok a katódával koaxiálisan vannak felszerelve, mimellett a két rács megfelelő oldalrúdjai egy vonalban vannak. A leg-35 jobb eredmények 'elérésére mind a két rács lencsealakú és célszerűen hengeres koinvex lencse szokásos alakjával bir. A rácsokat a hengeres (18) a.nóda veszi körül, amelynek (19) oldalrúdjai vannak és amely 40 szénnel bevonható a szekundéremisszió csökkentésére és a hősugárzás hatásosabbá tételére. A hengeres anóda és a (17) árnyékolórács-rudak között két, célszerűen fémből való (20) ernyő vagy elektronsu-45 gár-határoló lemez van, mégpedig az árnyékolórácsrudak közvetlen közelében és a ráesrudak síkjára merőlegesen, amely sík a katóda hosszabb haránttengelyén hosszirányban a katóda oldalaival párhu-50 zamosan keresztülmegy. A különböző elektródák a felső és alsó, célszerűen csillámból való <(22, 23) szigetelő távolságtartó tárcsák között vannak elhelyezve, amelyeket helyzetükben a (19) anódaru-55 dak a rudakhoz hegesztett (24) és (25) fémkapcsok vagy -szalagok közvetítésiével tartanak. A vez'érlőrács (15) oldalrúdjainak alsó végei a (27) szalag útján a (26) rácsvezetékhez villamosan hozzá vannak kapcsolva, amely szalag hősugárzó gyanánt 60 is szerepel. A vezérlőrács oldalrúdjainak felső végén (28) hősugárzó test. van, hogy a rácsrudakat hidegen tartsa. A (13) katóda és a -(20) ernyők alsó végükön a. (29) vezeték rítján a (30) katódavezetékhez 65 vannak villamosan kapcsolva, úgyhogy az ernyők elektrosztatikus mezőt létesítenek. Az elektródaszerelvény felső végét a bura felső vége vagy dómja a (31) csillámrugók útján rugósan tartja, amelyek 70 közül az 1. ábra csak egyet mutat ős amelyek a felső (23) csillámtárcsa pereméhez vannak erősítve. A találmány szerinti cső (Ip) anódaái'am és (Ep) anódafeszültség karakterisz- 75 tilsait a 4. ábra teljes vonalakkal mutatja. Ezt a diagrammot úgy készítettük, hogy egy pentódának és a találmány szerint kialakított csőnek valamely oszcillográf ernyőjére vetített anódakarakterisztikáit 80 lefényképeztük. A találmány szerinti esőnek különböző, fokozatonként egymástól 7 volttal eltérő (Eg) vezérlőrács-előfeszültségeknél felvett karakterisztikái, aránylag kis anódafeszültségeknél igen éles 85 könyököket mutatnak, miért is a csövet nagy aiiódafeszültségváltozásokkal és ennélfogva nagy hatásfokkal működtethetjük, anélkül, hogy a cső teljesítményében nem kívánatos torzítás 90 lépne fel. A majdnem egyenes tetejű görbéknek a könyöktől az anódafeszültség pozitív irányában való lejtése igen kicsi, lényegileg állandó és mindegyik ráeselőfcszültségnél ugyanaz. Gyakorlatban sike- 95 rült éles könyököt elérni 35 volt anódafeszültség és 200 milliampére áram, valamint 250 volt árnyékolórács feszültség mellett, mimellett ez a kis anódafeszültség és nagy áram lényegesen alatta van azok- 10c nak az értékeknek, amelyek a szokásos árnyékolórácsú csövekben lehetségesek. Megfelelő terhelés esetén a cső teljesítményérzékenysége nagy, minthogy a rácsfeszültség- kis változása a kimenőteljesít- 105 mény nagy változását okozza, mimellett egyidejűleg a nem kívánatos csőtorzítás kicsi. A 4. ábra szaggatott vonala, az elnyomórácsot vagy pentódacsőnek anódafeszült- no ség-anódaárami-karakterisztikáit mutatja, amely cső ugyanolyan anódafeszültség és rácselőfeszültség mellett működött, mint a találmány szerinti cső. A görbék különbsége jól látható. A pentódagörbének 115 hosszan ívelt könyöke és a működési körzetben meredekebb lejtése van, mint a találmány szerinti cső karakterisztikus
