119074. lajstromszámú szabadalom • Rövidhullámú csöves berendezés
2 llí szektorokból állanak, melyeknek tengelyirányú méretei egymásközt egyenlőek és amelyeknek a kerületmenti méretei célszerűen különböző nagyok. Kevés szeg-B menssel vagy szektorral készült csőnél az elektródák egymásközt egyenlő nagyok. Nagyobb számú szegmenssel vagy szektorral készült csőnél azok kiterjedése — az emissziós forrásból kiindulva és a ke-10 rületen mérve — előnyösen egyenlő szektorszögek mellett monoton növekszik, illetőleg csökken, úgyhogy a tengelyre harántirányú metszetben a felület határvonala közelítően egy spirálmenet. 15 Az elektródát (elektródákat), amely (amelyek) az elektronokat a munkateljesítmény után felveszi (felveszik), vagy az üreges hasáb tengelyében mint csapalakú elektródát (elektródákat), vagy az üreges 20 hasábon kívül a homlokfelületeken körtárcsa (körtárcsák) alakjában képezzük ki. Ez az utóbbi elrendezés célszerűbb, mert ennek következtében a torlódó elektronok tértöltő hatása kisebb. 25 Az elektródákat célszerűen úgy rendezzük el és az üzemi feltételeket (a villamos mezőket és a mágneses mezőt) úgy választjuk meg, hogy az elektródák (hasznos elektródák) egy része elsősorban csak 80 a váltófeszültségeket és nem egyenáramot vagy pedig az összemissziós áramnak csak egy részét vezeti és hogy az elektródák egy másik része (felfogóelektródák) elsősorban az elektronok felvételére való és 35 számottevő váltófeszültséget nem vezet, de legalább is nem olyant, amelynek a gerjesztendő frekvenciája van. Az új cső működési módját, részben a mehanikából vett hasonlatok segítségé•40 vei, az alábbiakban magyarázzuk. A fentemlített turbinaházalakú tér szegmensei, illetőleg szektorai között levő tetszőleges pontban az elektron energiája E = e (U=. + x . ILo) 45 ahol e. U^ = ; más szavakkal az egyenlet azt mondja, hogy m tömegű elektronnak az U_ villamos gyorsító egyenáramú mező behatása következtében kezdeti sebessége van, ahol e az elektron elemi töltése. Ha az egyenletet olyan elektronra vonatkoztatjuk, amely egy vagy több keringés után az egyik elek-55 tródán kikötött, akkor E=e (U* — x . tL~) = 0. Ez szavakkal kifejezve azt jelenti, hogy az elektron az egyenáramú mezőből felvett energiáját (kinetikai energiáját) rezgési energiává alakította át és 60 minimális sebességgel, a legkedvezőbb esetben nullasebességgei köt ki valamelyik elektródán. Az ilyen elektron a rezgési folyamatot a legkedvezőbb módon támogatta. Annak a feltevésével, hogy 65 a csőben valamennyi elektron helyes fázissal fut, az elméleti hatásfok ilyen esetben 100% volna. Természetesen szükséges, hogy a felfogóelektródának az elektron kiindulási forrásával (katódával) 78 szemben pozitív előfeszültsége legyen és pedig olyan, amely az energiaegyenletnek megfelel. A lehetséges legnagyobb teljesítményleadás tehát egyenesen arányos a gyorsítófeszültséggel. Ennek dacára az 75 elektron gyakorlatilag végtelen kis sebességgel köthet ki valamely pozitív előfeszültségű elektródán, ha energiáját megelőzően a váltómezőnek adta le. A villamos folyamatot a következő 80 mehanikai folyamattal hasonlíthatjuk össze: Tegyük fel, hogy m tömegű golyót v0 kezdeti sebességgel vízszintes elhelyezésű forgó spirális-alakú kényszerpályába és 85 pedig a kényszerpálya forgási irányával ellentétes értelemmel, érintőleges irányban lövünk. Ha a súrlódási viszonyokat úgy választjuk meg, hogy a golyó közel állandó szögsebességét futása közben 90 megtartja, úgy elérhetjük, hogy a spirálisalakú pálya egy bizonyos meghatározott sugarát meghatározott időbeni egymásutánban keresztezi (a frekvencia állandósága) és a pálya végét (a spirális kiindu- 95 lási pontjánál) igen kis sebességgel éri el. Ha valamely elektron x számú körülfutás után elektródán kiköt, akkor annak energiája E = e . (U-+x . U)>eUB = >0, 100 ami azt jelenti, hogy az elektron a gyorsító egyenirányú mezőből felvett energián kívül járulékosan a villamos váltómezőből is energiát vett fel. Ennek a folyamatnak a mehanikai analogonja az az 105 eset, amikor a golyót a forgás értelmével azonos értelemben érintőleges iránybar lőjük be a spirális-alakú pályába, úgyhogy azt járulékosan még a forgó spirális-alakú pálya (váltómező) is gyor- no sítja. Mivel ez a mechanikai hasonlat kissé távolfekvő, a folyamat könnyebb megértése végett az atomszétrombolási
