119074. lajstromszámú szabadalom • Rövidhullámú csöves berendezés
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI ISIRÓSAG SZABADALMI LEIRAS 119074. SZÁM. Vll/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — T. 3845. ALAPSZÁM. Rövidhullámú csöves berendezés. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1936. éri november hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 30-ika. A találmány a magnetronelven alapuló rövidhullámú csöves berendezés, mely különösen nagy rezgőteljesítményekhez alkalmas és jó hatásfokkal dol-5 gozik. Ismeretesek már olyan rövidhullámú csöves berendezések, amelyeknél részben az emissziósáramot vezérlik, részben pedig a katódából állandó erősséggel ki-10 áramló emissziósáram elosztását vezérlik és amelyeknél az elektron futási ideje a keltett frekvencia rezgési idejének nagyságrendjével egyenlő. Azok a hatásfokok, amelyekkel eddig rövidhullámokat kel-15 tettek, általában alacsonyak. Fékmezős kapcsolásoknál a hatásfok körülbelül 15%, ínagnetronkapcsolásoknál pedig, amelyek elsőrendű rezgésekkel dolgoznak, körülbelül 25%. Ismeretesek olyan meg-20 oldások is, amelyek magasabbrendű rezgésekkel és igen erős mágneses mezők alkalmazásával 50% hatásfokot értek el. A találmány célja a hatásfoknak a szokásos értékek, nevezetesen 50% fölé 25 való fokozása. Az 50%-os számérték ugyanis olyan határt jelöl, amely fölé a szakmabelinek a rezgési folyamatokról eddig alkotott elképzelései alapján kísérleti továbbfejlesztéssel jutni nem lehet. 30 A találmány nem alapul olyan felismeréseken, amelyek az eddig szokásos rövidhullámú berendezések körül felmerült kérdések tisztázására valók, hanem az eddigi tantételektől való teljes eltérés 35 mellett a találmány új utakon jár és ehhez új csövekre és kapcsolásokra van szüksége. A találmány szerinti rövidhullámú berendezésnél egy vagy több emissziósforrással és több, különösen pozitív elő- aq feszültségű elektródával ellátott csöveket alkalmazunk, amelyeknél a katóda (katódák) előnyösen nem a váltakozóáramot vezető elektródák körében van (vannak). Ezt az új berendezést az elektródáknak 45 oly elrendezése és az üzemi feltételeknek oly megválasztása jellemzi, hogy azok az elektronok, amelyek a rezgésgerjesztés szempontjából helyes fázissal lépnek az elektródák közötti váltómezőbe, a villa- 50 mos gyorsító egyenáramú mezőből felvett energiát lehetőség szerint teljesen, nevezetesen több fokban adják le a váltómezőnek, vagyis a hozzátartozó elektródának, úgyhogy az elektronok oly sebes- 55 séggel kötnek ki egy elektródán, illetőleg e.ektróda-csoporton, amely a kiindulási elektróda (katóda) és a felfogó elektróda között hatásos, pillanatnyi feszültséghez viszonyítva kicsiny. 60 A csőnek, amellyel a találmány megvalósítható, a következő jellegzetes tulajdonságai vannak. Az elektródák a kisütőteret összetett üreges test, célszerűen üreges hasáb alakjában közelítően körül- 65 zárják. Az emissziós forrás (az emissziós források) az üreges test kerületén, nevezetesen annak egyik köpenyvonalán vagy azzal párhuzamosan hasonlóan van (vannak) elrendezve, mint a fúvókák a tur- 70 binakerék körül. A repülőelektronok által influenzia útján gerjesztett rezgőelektródák a tengelylyel párhuzamos szegmensekből, illetőleg