119029. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövidhullámú detektor

.2 119029. anódaáramkörben elhelyezett (19) csa­tolótranszformátor a célnak megfelelő, hangfrekvenciájú (18) kimenőáramkörhöz csatolja. =5 Az erősítő (16) vezérlőrácsa önelő­íeszültséggel működik és bemenőáramkör útján a rácslevezető (21) ellenállással van összkötve, amely utóbbi a rácsnak az elő­í'eszültségeket szolgáltatja. Az előfeszült­-iO ségi (21) ellenállás katódaoldali vége a középső (8) anódához, míg annak rács­oldali vége a szomszédos (7) és (9) anó­dákhoz van kapcsolva. Ha a (11) elektródákkal állandó elek-15 trosztatikus mezőt állítunk elő, az elek­tronsugár sebességének változása, pl. annak csökkenése folytán a sugár az elektrosztatikus mező hatása alatt egy­idejűleg kisebb vagy nagyobb mértékben .20 kitér, amint ezt a szaggatott vonalú (22) pályák szemléltetik, mimellett a kitérítés iránya a lemezek sarkításától függ és mindenesetre csak egyirányú. Ha modu­láció van jelen, akkor ez a (21) rácsimpe­:25 danciára átvivődik és a (14) csőben ter­mészetesen felerősödik. Avégből, hogy az elektronsugár sebes­sége a felfogott jelhullámnak megfelelően változzék, az elektronsugár mellett és 30 annak mentén átvivővonalat alkalma­zunk, amint ezt a (23) és (24) vezetők szemléltetik, amelyek mindegyikének a (6) katódához vagy elektronkilövelő­szervhez közelebb eső vége rövidhullámú :35 antennával van összekötve. A leírt példá­nál az antenna a megosztott, félhullámú 25—26 huzalból áll, amely a szerkezet buráján átnyúlik, hogy a sugárzó energiát leifogja. 40 Az antennával felfogott sugárzás az átvivővonalon állóhullámokat hoz létre. A vonal mentén több (27) rácspár van elhelyezve, mimellett mindegyik pár egyik rácsa az átvivő vonalat alkotó (23) és (24) 45 vezetékek egyikével van összekötve. Mindegyik pár rácsai egymáshoz közel vannak, mégpedig a felfogott hordozó­hullám hullámhosszához képest aránylag kis távolságban, amely e hordozóhullám 50 hullámhosszának egy tizedrészénél lehető­leg kisebb. Ezenkívül az átvivővonal mentén elhelyezett rácspárok egymástól! távolsága célszerűen a félhullámhossz valamely többszöröse, mkinthogy a leírt 55 detektorrendszer mikrohullámok, azaz 10 cm-nél kisebb hullámhosszú, vagyis 3000 megaciklusnál nagyobb frekcenciájú hullámok vételénél a leghatásosabb. A rácsokat célszerűen hurkok vagy köz­pontos, köralakú gyűrűk alakjában alkal- 6 mázzuk, amelyek közepén az elektron­sugár átáramlik. A vonal állandóit, azaí a (23) és (24) vezetékek induktanciáját úgy állítjuk be, hogy az elektronok át­lagos sebessége a felfogott hullámnak az 6 átvivő vonal menti terjedési sebességével egyenlő vagy azzal közel azonos legyen. Az elektrosztatikus mezőt is rögzített értékre állítjuk be úgy, hogy jel vagy . hordozóhullám hiányaban az elektron- v! sugár a középső anódához ütközzék. Amint a sugár jel vagy hordozóhullám jelenlétében az átvivővonal tengelye men­tén és a rácsokon keresztül elhalad, az elektronok mindegyik rácspárnál egymás­után gyorsulnak vagy lassulnak, ha a­elektronok sebessége a hullám terjedésj sebességét megközelíti. A tiszta gyorsulás . folytán a sugár keresztirányban kiterjed, amint a rá merőlegesen ható rögzített « villamos mezőn áthalad. A sugarat a három szomszédos anódá­ból álló csoporton gyüjtjük össze, amely­nek két szélső anódája egymással összt( van kötve. A leírt példánál, ha jelet , fogunk fel, a sugár a lassulásnak meg­felelően szétszóródik, amint a rajz mutat­ja és az elektródák egyike vagy másika a (11) lemezek sarkítása szerint több ára­mot vesz fel; ha pedig moduláció van 9( jelen, ez felerősítve a (18) kimenőáram­körbe vivődik át. Az elektronsugarat a keresztirányú kitérítőmezőben el kell hajlítani és e célra erős mezőt kell alkalmazni, hogy a 9í sugár sebességének kis százalékos válto­zása elég legyen ahhoz, hogy a sugár az elektródák között elmozduljon. így a detektort aránylag nagy érzékenységeivé tehetjük, ami kívánatos, minthogy a l( sebességváltozás általában az áramlás átlagos sebességének csak aránylag kis százaléka. Az előbbi okoknál fogva a leírt készülék változó sebességű detektornak tekinthető. i( Kívánatos, hogy a hullámnak a vonal menti terjedési sebességét csökkentsük; a 2. ábra ennek megfelelően módosított berendezést mutat. Ezen az ábrán az 1. ábra szerinti áramkör egyes részeivel 11 azonos részeket ugyanazok a számok jelzik. A 2. ábrán görbített (30) burát alkal- ; mázunk úgy, hogy a (6) elektronkilövelő­szervből kilépő (10) elektronsugár, a n ferde vonalkázású (31) felülettel jelzett

Next

/
Oldalképek
Tartalom