118943. lajstromszámú szabadalom • Lengődugattyús, kettősműködésű szivattyú

módon a folyadék köráramlása a (18) hasítékokban is lehetővé váljék. A hasíték nyílásokkal vagy csatornákkal helyettesíthető. A (19) hasíték és esetleg a 5 (18) hasítékok falán is a (30)-nál feltüntetett módon a kopásnak ellenálló anyagú bevonat vagy vezetőfelület lehet. A szívó- és nyomónyílások határolószélein a hengerfalakban horonyalakú 10 tengelyirányú (22) kivágások vannak. A szivattyúszerven, kb. azon a helyen, ahol a (11) kapcsolódarab homorú felületei a (9, 10) dugattyú hengeres felületeibe átmennek, lekerekített, tengelyirányú (23) 15 tömítőperemek vannak, melyeknek alakja közelítően megfelel a (22) kivágások alakjának és amelyek a megfelelő hengerkamra tömítésére az említett kivágásokkal a szivattyúszerv bizonyos helyzetei•20 ben együttműködnek. A (9) dugattyúban a (14) körhagyó és a dugattyúnak a (32) eredményvonallal felvázolt ágyazófelülete közé (6. ábra) rugalmas golyós- vagy görgős csapágyak 25 iktathatok be, hogy az alkatrészek utánengedő mozgását érjük el, vagy a (33)nál feltüntetett módon játékot is alkalmazhatunk a (13) tengely és a körhagyó között, amikor szintén bizonyos rugó-30 zást érünk el az említett alkatrészek között. (34) előnyösen négyszögű éket jelöl, amely ebben az esetben a (13) és (14) alkatrészek összekötésére használható fel és amely lényegileg az említett játékkal 35 szemben helyezhető el. A találmány szerinti szivattyú működésmódja a következő: Az 1. ábrán feltüntetett helyzetben a felső (9) dugattyú egy löketét befejezte. 40 A (23) tömítőperemek belenyúlnak a (22) kivágásokba és elzárják az (a) hengerkamrát a szívó- és nyomónyííásoktól, úgyhogy a löketnek egy megelőző fokozatában a kamrába beszívott folyadék 15 oda be van zárva. A szivattyú alsó (10) dugattyúja külső végével a hengerfalra fekszik fel és tömítően elkülöníti egymástól a (b) és (c) kamrákat, vagyis a nyomóoldalt a szívóoldaltól. E mozgás folya-50 mán a (b) kamrában jelenlévő folyadék az 1. ábra szerinti nyíl irányában kinyomódik és a (c) kamrában szívóhatás következik be, amint az a rajzon feltüntetett nyilakból is látható. Ha a (13) 55 tengely folytatja mozgását a nyíl irányában, akkor a (9) dugattyú balra, a (10) dugattyú pedig jobbra lendül ki és a (9) dugattyú kerülete érintkezésbe jut a hengerfallal, amikoris a tömítőkapcsolat (22)-nél megszűnik. Az (a) kamrából a 60 folyadék a (4) nyíláson át kinyomódik és egyidejűen a kamra térfogata lassanként csökken, aszerint, amint a (9) dugattyú gördülő mozgása a hengerfalon folytatódik. Ha a tengely félfordulatot 55 megtett, akkor a (9) dugattyú ugyanabban a helyzetben van, mint a (10) dugattyú az 1. ábrán. Az (a) kamra jobboldali részében lévő folyadék még mindig kinyomódik, amikoris a baifelőii rész- 70 ben léghijas tér keletkezik, úgyhogy folyadék szívódik be. Minél inkább elmozdul a (9) dugattyú az ábrán feltüntetett helyzete felé, annál jobban növekedik az (a) kamra térfogata, valamint annál több 75 folyadék szívódik be, amíg a tengely egyszeri teljes körülfordulása után a kamra ismét teljesen zárt. A (17) vezetőtengely és a hornyok alakja folytán a (10) dugattyú termé- 80 szetesen a nyilakkal megjelölt irányban, vagyis a (9) dugattyúval szinkron módon és azzal ellentétes irányban tengelyközepével a (16) kör mentén mozog. Ha mármost a (10) dugattyút a nyíl irányában 85 mozdítjuk el, akkor felülete a szívó- és nyomóoldal állandó tömítő elkülönítése mellett a hengerfal felé mozdul el, amikor is a (c) kamra térfogata a (b) kamra rovására mindjobban növekedik. Ha a 90 hajtótengely a feltüntetett helyzetből félfordulattal elfordult, akkor a (10) dugattyú olyan helyzetbe jut, amely megfelel a (9) dugattyú felrajzolt helyzetének és tömítően elzárja a közös (b, c) 95 kamrákat a szívó- és nyomónyílásoktól. Amint az áramlási irányokat jelölő nyilakból látható, az áramlóközeg csavarvonal alakjában megy át a szivattyún. Ha a (10) dugattyút az 1. ábrán fel- 10c tüntetett helyzet felé vagy ebből a helyzetből elmozdítjuk, akkor a (10) dugattyú szögsebessége a (17) tengelynek a (18) hasítékokban fölfelé történő elmozdulása következtében fokozódik, úgyhogy a (b) 105 kamra térfogata gyorsabban csökken az (a) kamra térfogatánál és ilymódon az összes kiáramlás gyakorlatilag folytonosan fenntartható. Az ellentétes mozgás akkor áll elő, ha a (10) dugattyú középé- ne vei a (16) kör felső felén belül mozog. A (22) kivágások mélysége célszerűen valamivel nagyobb a (23) tömítőperemek magasságánál, úgyhogy (31) kamrák vagy üregek keletkeznek (4. ábra). A szivattyú 115 működése közben az említett üregekben