118943. lajstromszámú szabadalom • Lengődugattyús, kettősműködésű szivattyú

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118943. SZÁM. XXI/c. (X/f.) OSZTÁLY. — L. 7278. ALAPSZÁM. Lengő dugattyús, kettősműködésű szivattyú. Lindberg" Gustav Rudolf mérnök, Överum-ban, (Svédország1 ). A bejelentés napja 1937. évi február hó 9-ike. Dániai elsőbbsége 1936. évi február hó 11-ike. A találmány kettősműködésű szivattyú vízimotor vagy sűrítő, főként pedig olyan szivattyú, amelynek szivattyútokja két egymástól bizonyos távolságban és egy-5 mas mellett elhelyezett, parhuzamos szi­vattyúhengerből áll, amelyeket közbülső rész köt össze egymással, amelyben szívó-és nyomónyílások vannak, a szivattyú­hengerekben pedig olyan szivattyúszerv 0 van, amely a két hengerben elhelyezett, egymással összekötött egy-egy dugattyú­ból áll, amelyeket a rájuk ható hajtómű lenget. Ilymódon mindegyik dugattyú munkafelülete a megfelelő hengerfalial 5 folytonos csúszó vagy gördülő érintke­zésbe jut és a hengert két kamrára oszt­ja, amelyek a dugattyú mozgása közben felváltva a szívónyíiással kapcsolódnak és növekednek, vagy pedig a nyomó-0 nyílással kapcsolódnak és kisebbedek, ami szivattyúhatást hoz létre. Ilyen szivattyúknál többek között in­dítványozták már a két dugattyúhoz egy-egy külön hajtótengely alkaimazá-5 sát, mely elrendezés azonban a gyakor­latban nem vált be. A találmány célja ezeknek a hátrá­nyoknak a kiküszöbölése és ezt a szi­vattyúszerv hajtóművének oly szerkesz-D tésével éri el, melynél a dugattyúk egyi­két forgattyúcsap vagy hasonlo rendel­tetésű elem, pl. bütyök a hengerfalon gördülő mozgásra készteti és ez a du­gattyú a másik dugattyúval a hengerek 5 összekötő részén keresztülnyúló, az áramlóközeg számára előnyösen homorú vezetőfelületeket tartalmazó kapcsoló­darab révén szilárdan összefügg, ez utóbbi pedig olyan tengelyt vagy görgőt vesz körűi, amelynek végei a szivattyútok ha- 40 tároló falaiban forgathatóan ágyazottak. Emellett az említett kapcsolódarabot ez a tengely vagy görgő úgy vezeti, hogy az összekötő darab a tengely körül elfor­dulhat és az utóbb említett második du- 45 gattyút lengetheti, amely lengés pályája ugyanolyan, mint az első dugattyú pá­lyája, de ellentétes irányú. A tengely előnyösen a kapcsolódarabban a du­gattyútengelyeken átfektetett síkban 50 olyan kiterjedésű hasítékban van ágyaz­va, hogy a kapcsolódarab a szivattyú­szerv lengései közben a tengelyhez ké­pest az említett sík irányában eltolható. Ez az elrendezés a szerkezetet nagyon 55 leegyszerűsíti, a két dugattyúból és azok kapcsolódarabjából álló szivattyúszerv gyakorlatilag súrlódásmentesen van ve­zetve és az excenterrel nem közvetlenül működtetett dugattyú lényegileg az előb- 60 binek pontosan megfelelő, de azzal ellen­tétes irányú excentermozgást kap, ami­kor is tengelye nagyjában pontosan kör­alakú pályán mozog. A dugattyúk csúsz­nak vagy gördülnek a velük együtt- 65 működő munkafelületen, úgyhogy az esetleges kopás az egész érintkezési felü­let, nem pedig egy érintkezési vonal men­tén következik be. A vezetőtengelyt előnyösen a szivattyú- 70 tok fedelében készített hasítékokban ágyazzuk, amelyek a hengertengelyeken átfektetett síkban tekintve, valamivel nagyobb kiterjedésűek az említett ten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom