118852. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugaras kisütőcső

szerkezetű csőnél az esetben, ha az 1. sz. vagy vezérlőrács mínusz 2 volt előfeszültségű, 5 milliampére téráram mellett kb. 1400 meredekséget kapunk; megfigyel lük, 5 hogy ilyen feltételek mellett a 2. sz. vagy árnyékoló elektróda csak kb. 0.1 milliampéret vesz fel, még akkor is, ha az kb. annyira pozitív, mint az anóda. A fent leírt készülékekben a sugáralakí-10 tást és a téráram vezérlését egyidejűleg egyetlen elektróda végzi. Sok esetben kívánatos, hogy ezt a két műveletet egymástól elkülönítsük és különböző elektródákkal végeztessük el, amelyek különböző 15 átlagos feszültségeken lehetnek és amelyekre különböző nagyságú és különböző frekvenciájú periodikus feszültségváltozásokat vihetünk fel. Egyes esetekben a különböző együttműködő elektródák elemei 20 és nyílásai egymással szembenfekhetnek, más esetekben viszont előnyös, ha az ilyen elektródák elemei és derékszögű négyszögű nyílásai egymáshoz képest harántirányúak, úgyhogy nem fekszenek egymással szem-25 ben. A 12. ábra ilyen struktúrának egyik kivileli alakját mutatja, amelynél a (35) katódát az (55) csavarvonalalakú rács veszi körül, amely a téráramot modulálja 30 vagy vezérli és amelyet vele közös tengelyű, hosszirányú (56) elemekből állló, második rács vesz körül, amely utóbbit az (57) gyűrűk kötik össze és támasztják meg. Ez a második rács a modulált tér-35 áramot hosszirányú sugárrendszerré alakítja és annak elemei, valamint nyílásai a katódától még távolabb fekvő tetszésszerinti elektródarendszer megfelelő részeivel korrespondálhatnak, amely utóbbi 40 olyan kialakítású lehet, hogy a hosszirányú sugárrendszert a találmány értelmében felhasználja, tekintet nélkül a hosszirányú sugárrendszernek az (55) vezérlőrács csavarvonalalakú vagy gyűrűs elemei 45 okozta harántirányú felosztására. Megfigyeltük, hogy ilyenfajta készülékben az ilyen (55) elektródával létesített modulációnak a hosszirányú sugarak szélességére igen kis hatása van. 50 A 13. ábra megfordított elrendezést mutat, amelynél a belső vagy a téráramot vezérlő (58) elektróda a 12. ábra második rácsához hasonló, hosszirányú elemekből álló rács, az ezzel közös tengelyű, külső 55 vagy sugáralakító (59) elektródát pedig a belső rácsot körülvevő csavarvomalalakú huzal vagy gyűrű alkotják. A külső (59) elektróda olyan lapos sugárrendszert létesít, amelynek sugarai derékszögű négyszög keresztmetszetűek és hosszabb mé- 60 relük a katóda tengelyére merőleges, mimellett a távolabb fekvő elektródák nyílásai hasonló alakúak és az (59) elektródával megfelelően korrespondálnak, hogy az ilyen sugárrendszer felhasználható legyem 65 tekintet nélkül arra, hogy az (58) belső elektróda ezt a harántirányú lapos sugárrendszert hosszúkás szegmensekre osztja. Az 1. és 5. ábrán látható struktúráknál megfigyeltük, hogy bizonyos esetekben, ha 70 a katódával szomszédos rács nulla vagy, negatív előfeszültségű, akkor az anódán a nagyobb vagy erősebb sugárnyomok rendszerre mellett járulékosan gyengébb vagy kisebb sugárnyomok rendszere jelen- 75 hetik meg. Ha a rácsot kissé pozitívvá tesszük, ezt a gyengébb nyomrendszert eltüntethetjük. Ez a kevésbé erős sugárnyom valószínűleg egy-egy rácselem és a katóda között mindegyik rácselein alatt 80 kialakuló virtuális elektroníorrásbóíl keletkezik és ezek a kis virtuális elektronforrások szolgáltatják a gyengébb sugárnyomrendszerben megjelenő külön su^gáralakzatot. Kívánatos, hogy ezeket a gyengébb 85 suijárrendszereket kiküszöböljük, ott. ahol a rácsok sugáralakító sajátságait árammentes pozitív elektródák létesítésére használjuk fel és különösen ott ahol szükséges, hogy az ilyen elektródáknak nagy 90 impedanciájuk és kis elektronáramuk legyen. Ezeknek a virtuális katódaforrásokból származó gyengébb sugárrendszerek-i nek kiküszöbölése céljából, a sugáralakító elektródát a katódával kombinálhatjuk oly &5 módon, hogy a sugáralakító rács szorosan a katóda mellett, valójában a katódán fekszik, úgyhogy a rácselemek alatt virtuális elektronforrások nem állhatnak fenn, vagy eljárhatunk úgy is, hogy a katóda- 100 struktúrának a vezérlőrács alatt fekvő elemeit nem-emittálóvá tesszük. Ily módon a gyengébb sugarak elnyomását és a vezérlőelektróda nagyobb meredekségét érhetjük el, minthogy a vezérlőelektróda a 105 katódához közelebb helyezhető el és a katódának a vezérlőráccsal szembeni árnyékolása a sugáralakító elektróda útján a lehető legkisebb mértékre csökken. A 14. ábra az ilyen katóda alkalmazá- 110 sának néhány elvét szemléltető diagramm. E diagrammban a (C) síkkatódának (C') gerincei vagy kiemelkedései vannak, amelyek között a katódafelület elektronkibocsátó oxidokkal, mint pl. bárium- vagy 115 stronciumoxiddál van bevonva. A "erincek szélei az elektronkibocsátó bevonat fölé nyúlnak és nincsenek bevonva, tehát nem