118852. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugaras kisütőcső

nyílásokkal szembeníekszeiiek és gyakor­latilag azok egész hosszában kiterjednek, mimellett azokat a rácshuzalokat szemben­fekvő keskeny sötét csíkok választják el. 5 Az anódán megjelenő alakzat gyakorlatilag a rács árnyképe. Ha a rácsfeszültség a rács téri eszültség'é tői elLér, akkor az elektro­sztatikus mező a rácson deformálódik és ez a deformálódás a téráram térbeli elosz­ló lását úgy befolyásolja, hogy a derékszögű négyszögalakú rácsnyílásoknak az elek­tronáramra való hatása körülbelül olyan, mint hengeres lencséknek fényre való ha­tása, amennyiben az elektronáramot több 15 derékszögű négyszög keresztmetszetű su­gárra osztják fel, amelyeknek szélessége nagyobb, mint a vastagsága. Ha a 2. ábra szerint a rács annyira pozitív, hogy feszült­sége térfeszültségét tetemesen meghaladja, 20 akkor a rács melletti ekvipotenciális vo­nalak a rácshuzalok körül a katóda felé görbülnek és az egész anódafelütet fény­lővé válik, mimellett a rácshuzalokkat szemben fényesebb sávok vagy erősebb, na-25 gyobb nyomok lesznek; ezek azt mutatják, hogy a rács nyílásain keresztülmenő tér­áram széttartó sugarakká alakul, amelyek az anódán a rácsnyílásoknál szélesebbek és széleiken egymást átlapolják, úgyhogy 30 a rácshuzalokkal szemben fényesebb vagy nagyobb erősségű nyomokat létesítenek. Ha a 3. ábra szerint a rácsfeszültség a rács térfeszültsége alá csökken, akkor az ekvi­potenciális vonalak a rácshuzalok köré 35 görbülnek és a katódától távolodnak, úgy­hogy a fekete csíkok szélesebbek lesznek, bár továbbra is a rácsnyílások közepével szemben fekszenek, ami azt mutatja, hogy ilyen feltételek mellett a rácson átmenő •í0 téráram az anóda felé irányuló összetartó sugarakká összpontosul. Bizonyos esetek­ben az ilyen sugárnyomok szélessége a rács­huzalok közötti tereknek csak egyötöd­egytized részét teszik ki, amiből az követ­tó kezik, hogy a sugarak az anódán gyakorla­tilag fókuszba gyűlnek. Ha a 4. ábra sze­rint a rács még kevésbbé pozitívvá válik, egészen annyira, hogy nulla feszültségű, vagy kis negatív feszültségű lesz, akkor a 50 fénylő vonalak vagy sugárnyomok az anó­dán szélesbednek. A téráramnak térbeli eloszlása nemcsak a sugáralakító rács feszültségétől, hanem a rácshuzalok egymástóli távolságától és 55 a ráccsal együttműködő pozitív elektróda, pl. anóda, feszültségétől és helyzetétől is függ. Az 1—4. ábrákon vázlatosan bemuta­tott strukturálnál megfigyeltük, hogy, ha az anódán minimális sugárszélessséget vagy fókuszt kívánunk elérni, akkor szorosab- 60 ban egymás mellett fekvő rácshuzalok ese­tén nagyobb pozitív rácsfeszültségre van szükség; a rácshuzalok közötti távolság növekedésével viszont kisebb pozitív fe­szültség szükséges; ha pedig a rácshuza- 65 lok közötti távolság még jobban nő, akkor a szükséges rácsefszültség nulla vagy a katódához képest esetleg negatív. Minden olyan esetben, ha a rács nulla feszültségű, az anódán megjelenő sugár szélessége az 70 anódafeszültségtől független. Ez a Lény olyan struktúrákkal kapcsolatban fontos, amelyeknél a sugáralakító rács vagy elek­tróda a katóda f eszültségén van, mint pl. az esetben, ha a rács a katódastruktura kiegé- 75 szítő része, amikor is a pozitív elektródán, mint pl. az anódán, megjelenő sugár szé­lessége e pozitív elektróda összes feszült­ségériékeire nézve állandó. Ha a sugár­alakító rács vagy elektróda nullától eltérő 80 feszültségen van, akkor az anódafeszültség a sugárszélességet befolyásolja; azt, hogy ez mikép történik, a találmány néhány különleges kiviteli alakjával kapcsolatosan az alábbiakban ismertetni fogjuk. 85 Általában minden lyukazott rácsihely­zetű elektróda a fent leírt magatartású sugarakat hozza létre és a planparallel struktúrával kapcsolatos fenti megfigyelé­sek és magyarázatok általában a hengeres 90 háromelcktródás struktúrákra, pl. olyan csövekre is vonatkoznak, amelyeknél a cső­alakú rács csavarvonal alakú vagy gyűrűs, a hengeres ekvipolenciális katódával kö­zös tengelyű és azt körülvevő menetekből 95-áll és a rácsot azzal közös tengelyű henge­res anóda veszi körül, bár — ha az egy­mástól közzel elválasztott rácselemek a ka­tódával párhuzamosak — a sugárszéles­ségre és a konvergenciára vonatkozó meg- 1001 figyeléseket kissé módosítani kell. Az az elektronlencse-hatás, amely az elektro­sztatikus mezőnek a lyukazott elektróda nyílásai közelében való deformálódásakor lép fel, hengeres struktura esetén nagyjá- 105. ban ugyanolyan, mint planparallel struk­tura esetén, ha a lyukazott elektróda fe­szültsége annak térfeszültsége alatt van. A találmány értelmében az elektron­kisütőcsövekben a téráramot egy vagy több no­sugárrá alakító struktúrákat, továbbá a téráram nagyságát szabályozó és pozitív feszültségkörzetbem működő vezérlőelek­tródákat alkalmazunk, mimellett a vezérlő­elektródák vagy rácsok elemei az elektron- 115, sugarakhoz képest úgy vannak elhelyezve, hogy a katódától ne kapjanak elektrono­kat. Kísérleteink alapján azt találtuk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom