118852. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugaras kisütőcső

sokféle, nagymértékben különböző struktúráknál elektronsugarak rendszeres alkalmazásával a katóda és az utolsó anóda közé helyezett pozitív elektróda felfogta 5 téráram százalékos értéke és ez utóbbi elektróda vetített területének százalékos értéke közötti viszonyt sokkal kisebbé tehetjük, mint a szokásos szerkezeteknél, amelyeknél a téráramot nem osztjuk rend-10 szeresen sugarakra és a vezérlőelektródaelemeket nem helyezzük ki a sugarak pályáiból. Ha a rács elemeit a sugarakhoz viszonyítva megfelelően helyezzük el, olyan csöveket készíthetünk, amelyeknél a kaift tódéihoz képest pozitív rácsok lényegileg árammentesek. Az 5. ábra olyan cső elektródaszerelvényének vázlatos keresztmetszete, amelyben a szokásos légtelenített burába zárt elek-20 tródák közötti téráram a találmány szerint sugarakra bomlik, amelyek a rácselektróda nyílásain át az anódához áramlanak. Az 5. ábrán és hasonló struktúrákat feltüntető további ábrákon (35)-tel 25 jelzett, e.gyenes, hengeres, követett fűtésű ekvipotenciális katódából kiinduló téráramot az 1. számú lyukazott, sugáralakító (36) rácselektróda több, sugárirányú, lapos, derékszögű négyszög keresztmetszetű 30 sugárra osztja; a (36) rácselektróda több, a katódával és egymással párhuzamos, a katódát körülvevő és azzal közös tengelyű hengerfel ületen elrendezett, egymástól elválasztott sugáralakító vezetékből vagyhu-35 zalból áll. A hasonlóképen kialakított, az 1. sz. rácsot körülvevő és azzal közös tengelyű 2. sz. (37) rácselektródának az 1. sz. rács huzaljaival szembenfekvő vezetői vagy huzaljai vannak. A rácsokat az azok•40 kai közös tengelyű 3. sz. elektróda, pl. a nem lyukazott csőalakú (38) anóda veszi körül. Az elektródák a (39) bemenőkörhöz, a (40) kimenőkörhöz és a szokásos telephez vagy más feszültségforráshoz van-45 nak kapcsolva. Az 1—4. ábrákkal kapcsolatosan tárgyalt elvekkel egyezően az 1. sz. rács a téráramot nyolc lapos sugárra osztja, amelyek a katódából sugárirányban mennek szét 50 és derékszögű négyszög keresztmetszetűek, mimellett a keresztmetszet hosszának és szélességének aránya nagy. Az 5. ábra két ilyen sugarat tüntet fel. Az ilyen sugarak a kisfeszültségű sugárcsövekben kapott !S5 körkeresztmetszetű sugarakat lényegesen felülmúlják, úgyhogy az ilyen derékszögű négyszög keresztmetszetű sügár kis elektródafeszültség mellett lényegesen több téráramot visz, mint az olyan körkeresztmetszetű sugár, amelynek átmérője a négy- 60 szögletes sugár keresztmetszetének szélességével egyenlő; e mellett a négyszögletes sugarat vezető útján ugyanolyan könnyen kitéríthetjük és vezérelhetjük, mint a hengeres sugarat. 65 Az 1—4. diagrammoknál láttuk, hogy a rács nyílásainak közelében fellépő elektrosztatikus meződeformáció hatása .. olyan, mint valamely, hengeres lencséé; az 5. ábrán a rács nyílásainál hasonló deformáció 70 lép fel és a téráramot az 1. sz. rácson túl elég élesen határolt sugárirányú sugarakra osztja, amelyek keskenyebbek, mint a 2. sz. rács nyílásai és a téráram legnagyobb részét magukban foglalják. A 2. sz. rács 75 (37) huzaljai a sugarak közötti körzetekben, az 1. sz. rács (36) huzaljaival szemben vannak elhelyezve és a téráramnak csak kis részét gyűjtik össze még akkor is, ha erősen pozitívak, minthogy a rácsáram 80 itt sokkal kisebb, mint az esetben, ha a téráram nincs sugarakra osztva. Az 5. ábrán látható struktúránál a katóda átmérője pl. 1.25 mm és azt nyolc, egyenként 0.37 mm átmérőjű és 3 mm átmérőjű körben 85 elhelyezett 1. sz. rács veszi körül, míg a 2. sz. rács ugyanolyan számú és átmérőjű huzalból áll, mint az 1. sz. rács; ez esetben a 2. sz. rács vetített területe kb. 10»/o, azonban a 2. sz. rács árama az anóda- 90 áramnak csak kb, 0.2°/o-a. Ha a katóda elég hosszú ahhoz, hogy kb. 4—6 milliampére téráramot szolgáltasson és az 1. és 2. sz. rácsok megfelelő pozitív feszültségen vannak, akkor a téráram nyolc su- 95 gárra oszlik, amelyek mindegyike az anódán 0.25 mm széles. Ha az 1. sz. rácsot 3 volt negatív előfeszültséggel látjuk el, akkor a 2. sz. rács árama — ha e rácsra 150 volt pozitív feszültséget viszünk fel 100 — a téráramnak csak kb. 0.3°/o-a és ez az áram a téráramnak csak 4 és 5%-a között lesz még akkor is, ha e rács feszültsége a 250 volt anódafeszültséggel egyenlő. Még az esetben is, ha a 2. sz. rács huzaljai 105-1 mm átmérőjűek, úgyhogy annak vetített területe 26»/o, a 2. sz. rács árama plusz 150 voltnál a téráramnak csak 0.7®/o és plusz 250 voltnál a téráramnak csak 15°/o-a lesz, bár e csőnél semmi intézke- 110 dést sem tettünk az anóda szekundéremissziójának elnyomására. 150 volt feletti feszültségeknél a 2. sz. rács áramának legnagyobb része valószínűleg az anódától származó szekundéremisszió, és a 2. sz. 115 rács áramának a 6. ábrán feltüntetett növekedése kb. az, amit az anóda szekundér--