118852. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugaras kisütőcső

a sugár pályájában számbajövő változást nem idéz elő. Az alábbiakban a találmányt a rajzok kapcsán részletesen ismertetjük. A rajzo-5 kon az 1—4. ábra néhány elvet szemléltető diagramm. Az 5. ábra az elektronsugarakat felhasználó cső egyik kiviteli alakjának vázlatos keiO resztmetszetét, a 6. ábra pedig annak áramkarakterisztikáit mutatja. A 7. és 8. ábra az elektronsugárcső másik kiviteli alakjának vázlatos hossz-, illetőleg keresztmetszete. A 15 9. ábra viszonylag jó meredekségű cső vázlatos keresztmetszetét, a 10. ábra pedig annak áramgörbéit szemlélteti. A 11. ábra nagy meredekségű, kis kapacitású erősítőcső vázlatos keresztmetszete, 20 amely csőnek a 9. ábrán bemutatott típusú sugáralakító strukturája van. A 12. és 13. ábrák a sugáralakító struktúrák tökéletesített kiviteli alakjait feltüntető nézetek. A 25 14. ábra három planparallel elektródából álló struktúrával eszközölt sugáralakítás elvét feltüntető diagramm, amely struktúrához tartozó katódának nem-emittáló részei vannak. A 30 15- ábra hengeres, árnyékoltrácsú, olyan sugáralakító katódát tartalmazó cső vázlatos hosszmetszete, amely katódának nememittáló részei vannak. A 16. ábra a 14. ábrán feltüntetett elveket 35 felhasználó hengeres cső vázlatos hosszmetszete, amely cső különösen nagy pozitív rácsfeszültségek alkalmazása esetén előnyös. A 17. ábra a 15. ábrán látható rácsokkal 40 és a 16. ábrán látható katódával felszerelt, árnyékoltrácsú cső vázlatos keresztmetszete. A 18. ábra háromelektródás szerelvény távlati képe, amelynél a katódát közepe táján 45 eltörtük és az anóda egy részét eltávolítottuk, a szerelvény belsejének feltüntetése céljából. A 19. ábra olyan cső keresztmetszetét tünteti fel, amelynek sugáralakító katódája fe-50 lületén nem-emittáló csavarvonal-alakú szalag és e nem-emittáló szalaggal szembeinfekvő csavarvonalalakú rács van; a 20. ábra a 19. ábra szerinti cső áramgörbéit szemlélteti. A 55 21. ábra kétsugaras struktura vázlatos keresztmetszete; a 22. ábra ez utóbbi áramgörbéit tünteti fel. A 23. ábra négysugaras struktura vázlatos keresztmetszete, amely elvileg a 21. ábra szerinti struktúrához hasonló; a 24. ábra 60 e cső áramgörbéit tünteti fel az 1. számú elektróda pozitív feszültségkörzetében. A 25. ábra a 23. ábra szerinti cső kapcsolási vázlata, arra az esetre, ha a cső az 1. számú elektróda negatív feszültségkörzeté- 65 ben működik. A 26. ábra a 22. ábrán látható cső 2. számú elektródájának kitérített nézete. A 27. ábra a 26. ábrához képest módosított 2. számú elektróda kitérített nézete és a 70 28. ábra e módosított elektródával felszerelt cső áramgörbéit szemlélteti. A 29. ábra a 21. ábrán feltüntetett és negatív ellenállású készülékként működő cső vázlatos keresztmetszete és a 30. ábra e 75 cső működő elektródájának áramgörbéit tünteti fel. A 31. ábra kör pályájú sugarak gyorsulását felhasználó, negatív ellenállású cső vázlatos keresztmetszetét, a 32. ábra pedig e cső 80 áramgörbéit szemlélteti. A 33. ábra egyenes sugarat kitérítő, negatív ellenállású cső vázlatos keresztmetszetét, a 34. ábra pedig e cső működő elektródájának áramgörbéjét mutatja. 85 Az 1—4. ábrákon a találmány szerinti elektronkisütőcsövekre vonatkozó alapvető megfigyeléseket és elveket tüntettük fel. Ez; ábrákon három planparallel elektródából álló rendszer vázlata látható, amely rend- 90 szer elektródái a következők: az akár hő, akár tértöltés korlátozta (c) síkkatóda, a lemezalakú. «willemiLe»-teil bevont (p) anóda. amely a katódával párhuzamos és attól 10 mm távolságra van, valamint a 95 (g) síkrács, amely a katódától 3.1 mm távolságra van és 0.125 mm átmérőjű egyenes huzalokból áll, amelyek egymástól 2.5 mm távolságban vannak elhelyezve és a katódával, valamint egymással párhúza- 100 mosak. Ezekben a diagrammokban az elektronpályákat nyilak, a katóda és az anóda közötti ekvipotcnciális vonalakat az (a) vonalak, az anódán megjelenő sugárnyomokat pedig a (b) vonalak jelzik, mimel- 105 lett e nyomok erősségét a vonalak vastagsága adja meg. Ha az 1. ábra szerint az anóda állandó feszültségen, pl. 250 volton van és a rács eléggé pozitív ahhoz, hogy térfeszültségén legyen, akkor az elektrosz- 110 tatikus mező a rácson torzításmentes, az ekvipotenciális vonalak a katódával és az anódával párhuzamosak és a rácson átmenő téráram párhuzamos sugarakat alkot; ezek a sugarak az anódán egyenes, 115 párhuzamos fénynyomokat vagy sávokat létesítenek, amelyek a rácshuzalok közötti