118852. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugaras kisütőcső

sos módon használunk fel, úgyhogy tökéletesített csöveket kapunk, amelyeknek előnyei a szokásos típusú csőszerkezetekkel nem érhetők el. 5 A találmány további célja olyan javított elektronkisütőcsövek létesítése, amelyek nagyjában ugyanolyan méretűek és ugyanolyan feszültségeken dolgoznak, mint a szokásos vevőcsövek és amelyeknél kü-10 lömböző kívánatos karakterisztikákat érünk el úgy, hogy a téráramot elektronsugárra vagy sugarakká alakítjuk és a sugár sajátságait előnyösen felhasználjuk. A találmány még további célja olyan 15 elektroaisugártípusú kisütőcső létesítése, amely nagyobb hasznos teljesítménnyel és kisebb feszültségeken dolgozik, mint az eddig használt sugártípusú csövek. A találmány még további célja olyan 20 eleklronkisütőcsövek létesítése, amelyeknek olya n kívánatos meredekség- és impedancia-karakterisztikáik A'annak, amilyenek a szokásos típusú csőszerkezetekkel nem érhetők el. 25 A találmány még további célja olyan elektroMsülőcső létesítése, amelynél a vezérlőrács vagy hasonló elektróda a katódához képest pozitív feszültségkörzetben működtethető és a rácsáram a szokásos 80 csövekben fellépő rácsáramhoz képest olyan mértékben csökken, hogv a pozitív rács a cső működése közben gyakorlatilag árammentes. A találmány még további célja olyan 35 tökéletesített, negatív ellenállású elektronkisülőcső létesítése, amelyben a negatív meredekség (transconductance) vagy negatív ellenállás gyakorlatilag állandó, a külső áramköri állandók nagyságától füg-40 getlen és nem függ a szekundéremissziótól vagy tértöltési hatásoktól sem. A találmány még további célja olyan tökéletesített eszközök létesítése, amelyek az eleklronáramot a térben egyenlőtlenül 45 osztják el és az elektronáramot elektronsugarakká alakítják. A találmány értelmében a léráramot szolgáltató termiónos kalódából, kilépő, célszerűen az eleklródafeszültségek és 50 nem a katóda hőmérséklete korlátozta téráramot egy vagy több, a katóda felületére merőleges elektronsugárrá alakítjuk, mimellet t a sugárnak vagy sugaraknak a cső hideg elektródáihoz való viszonyát lcülön-55 böző módon változtatjuk, hogy a kívánt karakterisztikákat kapjuk. Olyan csöveket, amelyeknek rácsain az elektronáram gyakorlatilag nem okoz rácsáramot, úgy készíthetünk, hogy a téráramot a vezérlővagv hasonló rács nyílásainál valamivel 60 keskenyebb elektronsugarakra osztjuk és ezeket a sugarakat a vezérlőrács nyílásain áL irányítjuk, úgyhogy az egész elektrönfolyamot a ráccsal befolyásolhatjuk, mimellelt a rácsáram okozta veszteségek, 65 még pozitív rács esetén is, viszonylag kicsik. Különböző kívánatos karakterisztikákat érhetünk el úgy, hogy a sugarat vagy sugarakat megfelelően elhelyezett és kialakított pozitív elektródákra irányítjuk, 70 amely elektródák egyes esetekben rudak vagy szalagok, más esetekben pedig hasítckokkal vagy nyílásokkal ellátolL fémlemez-elektródák lehelnek. A sugárban összegyűjtött áram értékének kívánatos 75 változásait elérhetjük úgy, hogy a sugár keresztmetszetét állandó értéken tartjuk és az áram értékét a sugárban szabályozzuk, vagy pedig úgy, hogy a sugár keresztmetszetét különleges módon változtatjuk, amit 80 oly módon eszközölhetünk, hogv a sugarat valamely rúdelektródán vagy valamely pozitív elektróda nyílásában fókuszba gyüjtjük vagy szélszórjuk olyan keresztmetszetű elektronsugár elérése cél jából, amely 85 a rúd vagy a nyílás területével meghatározóit összefüggésben vau. A sugarat középső síkjából valamely gyiijtőelektródához képest el is téríthetjük, amely elektróda helyzete olyan, hogy a sugár vezé- 90 relt eltérítésének megfelelően az áramban kívánatos vállozásokaL érünk el. A csövek meredeksége (transconductance) tökéletesített sugáralakílő slruklurákkal naggyá tehető, amely utóbbiak olyan szerkezetűek, 95 hogy a katóda adott területéről kiinduló léráram — sugarakra osztva — gyakorlatilag ugyanakkora, mini a szokásos csövekben azonos katódatcrülelről kapóit téráram. 100 A léráram térbeli eloszlásának tanulmányozására alkalmas módszer az, hogy az egyik megfelelő elektródát, mint pl. az anódát vagy a pozitív gyüjtőeleklródát lumineszkálóanyag rétegével, pl. finoman 105 elosztott «wiílemite»-lel vonjuk be. Ha ilyen réteget elektronokkal bombázunk, az fénylővé válik ott és csakis ott, ahol ahhoz kellő energiájú és mennyiségű elektronok ütköznek. Ha a téráram sugarakra van 110 oszlva, akkor a bombázott elektródán fénylő alakzat jelenik meg, amely az elek-Iródafelületéhez ütköző sugarak keresztmetszetének felel meg. Más módszer az, hogy a csőbe kis nyomáson kevés gázt ve- 115 zetünk be és a fellépő izzás a sugár pályáját, hosszának legnagyobb része mentén, láthatóvá teszi; azt találtuk, hogy a gáz