118840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizgáz folytonos előállítására

Megjelent 1938. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118840. SZÁM. Il/e. OSZTÁLY. — M. 10583. ALAPSZÁM. Eljárás vízgáz folytonos előállítására. Náamlooze Vennootschap Machinerieén-en Apparaten Fabrieken „Meaí", cégr Utrecht. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 28-ika. A találmány eljárás vízgáz folytonos előállítására szilárd tüzelőanyagokból, amelynél a generátorba bevezetett vízgőz elbontásához. szükséges melegnek a 5 generátorba való bevitelét a vízgőzzel egyidejűleg abba bevezetett, erősen felhevített gázáram végzi. Az ilyfajta ismert eljárásokban meleghordozóul magát a vízgázt használják, amennyiben az 10 előállított gáz egy részét elágaztatják, regeneratívberendezésben felhevítik és a generátorba vezetik. A vízgőzt emellett a hordozó gázhoz (Wálzgas) annak a re. generátorba való belépése előtt adják 15 hozzá vagy pedig, az esetben, ha víztartalmú tüzelőanyag él-gázosításáról van szó, amelyet a hordozó gázáram segítségével mentesítünk gázologtatási gáztar ,., talmától (Schwelgas), a vízgőz gőzalakú 20 gázologtatási víz alakjában a hordozógázban már jelen van. Az pddig alkalmazott ilyen, ú. n. Hillebrand-el jár ásnál a két felváltva dolgozó regen erátorkamiúnak vagy kam-25 racsoportnak a fűtésére az előállított vízgáz egy részét használják fel úgy, hogy az egyik, a hordozó-gáz felfűtésére éppen használt kamra és a generátor között a hordozó-gáz egy részét elágaztatják, a 80 második, felfűtendő regenerátorkamrába vezetik ós ott elégetik. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a hordozó-gázáramból a regenerátorkamrák felfűtésére elágaztatott rész-85 ben tartalmazott vízgőz e regenerátorkamrákat aránylag magas hőmérsékleten kb. 250°-on hagyja el. Ezzel a gázgyártási folyamatnál nemcsak tetemes érzékelhető melegmennyiség, hanem a vízgőznek a rejlő melege is veszendőbe 40 megy. . A találmány szerint e veszteséget úgy kerüljük el, hogy a regenerátorok fűtésére a vízgőzben dús hordozógáz mellett egy másik, vízgőzben szegény, idegeu 45. (vagyis nem a szóbanforgó vízgázgyártási eljárásból, illetve generátorból származó) fűtőgázt is használunk. Ez utóbbi lehet pl. generátorgáz, amely igen jó hatásfokkal és rendkívül egyszerű berende- 50< zésekben, tehát a vízgáznál olcsóbban állítható elő; más iparágakból származó hulladékgázok is felhasználhatók a regenerátor felfűtésére, így pl. a benzinszin tézisnél keletkező maradékgáz. Ennél az 55-eljárásnál a benzinszintézis kiindulási gáza vízgáz. Ennek kb. a fele folyékony benzinné alakul át, mimellett az eredeti vízgáznak kb. 30—50%-nyi mennyiségében maradékgáz adódik oly gáz alakjá- 60-ban, mely a vízgázban jelenlévő alkatrészek mellett szénhidrogéneket, különösen metánt is tartalmaz. Ez a maradékgáz előnyösen felhasználható a regenerátorok felfűtésére. Ezzel megtakarítjuk 65 azt a vízgázmennyiséget, amelyet eddig a felfűtésre fel kellett használni és így nagyobb haszongázmennyiséget; kapunk. Ilyen maradékgáznak vagy hasonló vízgázbázison felépített gáznak rendelke- 70-zésre állása esetén az üzem úgy is irányítható, hogy e gázt nemcsak fűtőgázként használjuk a felfűtendő regenerátorokhoz, hanem egymagában, vagy hor-