118840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizgáz folytonos előállítására

dozó-gáz áramához járulékosan, a vízgázképzéshez a generátorba bevezetendő me leg hordozójául is felhasználjuk. Ebben az esetben e gáznak egy részét vízgőzig zel, ill. vízgáz-vízgőz-keverékkel együtt az egyik regenerátorkamrában felfűtjük és a generátorba vezetjük, míg a másik részt vízgőz hozzáadása nélkül a másik regenerátorkamrában elégetjük. A víz-10 gőzzel kevert részt az egyik regenerátorkamrában kb. 1300°-ra hevítjük, mimel lett a szénhidrogének és a metán legnagyobb része ismét vízgázzá alakul át. Ebben az esetben is, — a maradékgázban 15 hozzáadott melegmennyiségnek megfelelően, — vízgázban megfelelő többletet kapunk. Végül a maradékgázt meleghordozóként is felhasználhatjuk és a regenerátorok fűtését gözmentes hordozó-20 gázzal vagy idegen gázzal végezhetjük. Avégből, hogy túlságosan magas elégési hőmérsékleteket és a felfütendő ge nerátor falazatának ebből eredő elpusztítását elkerüljük, az égési levegőhöz, ma.25 gában véve ismert módon, a regenerátorból eltávozó füstgáznak beállítható, szabályozható részét keverhetjük vagy pedig az égési levegőt különféle, a gáz áramlási útjában egymás mögött fekvő 30 helyeken fokozatosan adhatjuk hozzá. Az elégési hőmérséklet leszállításának további lehetősége, — amely az előzőkben megadottal egyesíthető is, •— abban van, hogy az idegen fűtőgázhoz csekély meny:S5 nyiségű vízgőzt adunk. Ez a vízgőztartalom sokkal csekélyebb, mint a generátorba bevezetett gázé, úgy hogy ezzel a rendszabállyal a találmány szerinti eljárással elért előny csak kis részben 40 vesz el. Az ismert építési mód, amelynél a regenerátorok és a generátor között nincsenek a forró gázáramnak kitett elzáitfszervck, a találmány szerint üzemben 45 tartott berendezéseknél is megmaradhat. Gáznak az egyik regenerátorkamrából a másikba vagy a felfűtendő regenerátorból a generátorba való átlépését ismert módon, megfelelő nyomásoknak a beren-50 dezés különböző részeiben való beállításaival gátoljuk meg. A rajzon a találmány szerinti berendezésnek vázlatosan feltüntetett kiviteli alakja látható. A két regeneratívkamra 55 mindegyikének egy-egy felváltva elzárható (3, 4) idegen gáz- és légbevezetéso, továbbá egy-egy az (5, 6) tolattyukkal ugyancsak felváltva elzárható gázbevezetése, valamint a (7, 8) tolattyukkal ugyancsak felváltva elzárható gázkilépő- 60 nyílása van. E gázkilépőnyílások közös fiistlyukkqi lehetnek,, összeköttetésben. Mindkét (1, 2) regenerátorkamra (9, 9) csatornák útján egymással és a (11) elgázosítótérbe toi'kolló (10) csatornával köz- 65 lekedik. A (11) elgázosítótér fölött, is mert módon, a (12) gázologtatótér van, e fölött ismét a (13) előszárítót kell beépíteni, ha a szükséges elgázosítási menynyiségen felüli felesleges, gőzalakú szén- 70 nedvesség szániára külön kondenzációsberendezéseket el akarunk kerülni. A (14) köráram a rajzolt tolattyúállásnál (5)nél lép az (1) kamrába, itt felmelegszik ós a (9, 10) csatornán át a (11) elgázosí- 75 tóba áramlik. A (9) csatornában a gázáram egy része különválik, részben, mért a gázáram a (16) fuvó nyomása alatt áll, részben pedig, mert a kürtőhuzam megszívja. A különvált gázmennyiség a (8) 80 tolattyúval szabályozható. Ezzel elkerüljük, hogy az ez idő alatt a jnásík regeneratívkamrában elégő idegen gázból valami a (10) csatornába átlépjen. Ellenkezőleg, a különvált gázáram az c kamra 85 felső részében levő gázáramot lefelé tereli. A (3) és (4) vezetékeken át a regeneratívkamrákba a kamrák fűtésére idegen gázt és levegőt vezetünk. A lehű tött égési gázok a (8), ill. (7) tolattyún át, 90 ismert módon, a kürtőbe távoznak. A (11) elgázosítóban újonnan képződött vízgázmennyiség épúgy, mint a (12) gázologtatótérben keletkezett gázkeverék, a (14) gázkörárammal ke verődik. A kátrány a 95 (16) dezintegrátorventilátorban a (14) gázköráramba való belépése előtt kiválik. A (14) köráramnak az új gázképződés következtében feleslegessé váló része a (19) vezetéken át a hasznosgázvezetékbe 100 távozik. Idegen gázfűtéssel való üzem esetén, mint már megemlítettük, lényeges, hogy meggátoljuk égési gázoknak az egyik regenerátorkamrából a másikba való át- 105 lépését, amelyben ez idő alatt hordozógáz áramlik. Ezt, mint már említettük, úgy érhetjük el, hogy a hordozó-gáz egyik részáramát a (10) csatornába való belépése előtt leválasztjuk. A leválasz- 110 tott áram mennyisége a (8), ill. (7) tolattyúkkal szabályozható. Ehhez a hordozó-gáznak csak csekély mennyiségei szükségesek, semmiesetre sem kell nagyobb, a gázhozamnak számottevő részét 115 jelentő mennyiség, mint amennyi saját gázzal való fűtésnél az egész rendszer szabályozására egyébként is szükséges.