118786. lajstromszámú szabadalom • Eljárás útburkolat készítésére

Megjelent 1938. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118786. szám. VlII/i. OSZTÁLY. — H. 9585. ALAPSZÁM. Eljárás útburkolat készítésére. Halbach Károly mérnök Düsseldorf. A bejelentés napja 1935. évi július hó 20-ika. Ismeretesek az olyan útburkolatok, amelyek szilárd alapépítményből és efölött fekvő, habarccsal kötött makadám-rétegből állnak, A habarccsal kötött fedő bur-5 kolatoík, általában, repedezésre hajlamosak és e veszély elkerülése végett azokat gyakran illesztési hézagokkal kell készíteni. Az említett ok miatt, számos esetben, lassan keményedő habarcs, például 10 trassz-tmész-habaracis, trassz-mész-cementhabarcs és más ilyen habarcsok használatára tértek át, aminek célja az említett hátrány megszüntetése volt. Az e fajta habarcsok azonban, szálár dságnöveí és 15 szempontjából, a jó portlandcement mögött maradnak és használatuk pormentes, nagyon kemény, ellenállóképes útfelület előállításánál nem jelent előnyt. A lassan kötő és lassan keményedő ha-20 barcs helyett ismeretes cementeket vagy ugyanilyen gyorsan keményedő, más hidraulikus kötőanyagokat törekszenek használni, amelyek gyorsan nagy szilárdságot eredményeznek. Ha ilyen habarcsokat 25 makadám-rétegben használunk, a makad ám-réteg hengerlésénél hátrány jelentkezik, hogy a .habarcs keményedése közben az egyes zúzott kövek, bizonyos határok között, mozgásban maradnak és 30 így a lekötött habarcs már nem tapad kellő szilárdsággal a kőfelület minden részén. A találmány az előzőkben felsorolt hátrányokat megszünteti. A találmány értel-35 mében, az említett célból, az alépítmény és a makadám-réteg között, rugalmas párna alakjában, közbenső réteget rendezünk el és a makadám-rétegen, előnyösen, átmenetileg, további réteget készítünk. Ez a réteg ugyanúgy, mint az alépítmény 40 és makadám-réteg' között levő, rugalmas párna, vulkanikus eredetű homokból, horzsakőszerű lávából, aprított salakból vagy más olyan anyagokból készül, amelyeknek — a találmány szempontjából — 45 az említett anyagok fizikai, illetve mechanikai tulajdonságaival azonos tulajdonságaik vannak. Ha a szilárd alépítmény és a makadámréteg között, az előzők értelmében, rugal- 50 mas párnát rendezünk el, a beékelődő zúzott kövek nem teljesen rideg, hanem engedékeny alapra támaszkodnak, vagyis elkerüljük a kövek szétrepesiztésének veszélyét, ami egyébként hengerlésnél be- 55 következnék. Ezenkívül a párnaréteg a makadám-réteg számára való habarcskeverék elkészítéséhez használt víz fölös mennyiségét felszívja. Ha a szilárd alépítmény beton, akkor a párnaréteg azt 60 idő előtt való kiszáradás ellen védi. A párnaréteg további hatása, hogy a hengerlési folyamat befejezése után a szabálytalan alakú, zúzott kövek nemcsak kiugró éleikkel, tehát nem pontokban, 65 közvetlenül fekszenek a kemény alépítményen, hanem a párnarétegbe való hatolás folytán az alappal felületi érintkezés létesül és ezért a kövek ágyazása szilárdabb. 70 Az említett különböző műszaki hatásokból, amelyeket a párnarétegek lehetőleg teljes mértékben kell kifejtenie, az következik, hogy különös anyagok, aminő például a vulkanikus eredetű homok, horzlsa- 75 kőszerű láva, aprított salak és más ha-