118784. lajstromszámú szabadalom • Elektronoptikai képátalakítócső

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS L18784. SZÁM. Vll/.j. OSZTÁLY. — 7v. 4981. ALAPSZÁM. Elektronoptikai képátalakítócső. Allgemeine Elektricitáts-Gesellsehaft cég- Berlin. A bejelentés napja 1936. évi június hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi júnins hó 8-ika. Azt találtuk, hogy elektronoptikai képátalakítóknál a világítóemyőkép intenzitása állandó elektronsűrűségnél 70 kV feszültségekig még a feszültseggel megf> közelítőleg lineárisan növekedik. Elég nagy gyorsítófeszültségnek a ki~ sűtőedónyr© való rákapcsolásával tehát valamely, a fotokatódára vetített, pl. látható, vagy infravörös fénykép rendkívül 10 nagy fényerejű világítóernyőképpé (elektronképpé) alakítható át. Gyakorlatilag . azonban általában nehéz eléggé feszültségbiztos ós villamos tulajdonságaikban is némileg állandó képátalákító-15 csöveket 20 kV-hoz és ennél nagyobb feszültségekhez előállítani. Ügy találtuk, hogy a feszültségbiztonságot a legerősebben azok a. fómgőzök befolyásolják, melyek a fotokatóda előállításánál a cső 20 összeszerelése után fellépnék és az elektródák szigeteiőrészeire, valamint az edényfalakra lecsapódnak. A találmány célja elsősorban az, hogy a katódafémnek a szigetelés szempontjá-•> ból fontos részekre való lecsapódását megakadályozzuk. A találmány további célja az elektrónok pályájának oly módon való leernyőzésie, hogy a zavaró mezőik az elektronkép jóságát már nem befolyásol-30 hatják. A találmány szerint ezt úgy érjük el, hogy a katódát, vagy anódát, vagy mindkettőt koaxiális elrendezésű, célszerűen az elektronpálya leghosszabb részére ki 35 terjedő fémes hengerekként alakítjuk, továbbá az anódahengert a csőfalhoz, illetőleg a katódához képest elszigetelő tartó felületét célszerűen a csőnek ama végén rendezzük el, amely a fotoelektromios katódaréteget hordó csővéggel éppen 40 szemben fekszik. Ennek az elrendezésnek előnye, hogy a katóda és az anóda közötti sziigetelőhelyek a csőben annyira rejtettek, hogy a fotokatóda előállításánál keletkező fémigőzök a szigetelőtestre nem 4:> csapódhatnak le és így ennek szigetelőké pességét nem befolyásolhatják károsan. Célszerűen a két hengerelektródániajk egymással .szembenfekvő alapfelületein fotoelektronüos réteget, illetőleg a világító- 50 ernyőt alkalmazzuk. így egymásba tolt, serlegalakú elektródák keletkeznek, amelyek között az eltktronoptikai ábrázolás számára különösen kedvező lefolyású mező képződik, illetőleg az eldktronopti- 55 kai ábrázoláshoz csupán a katódának és az anódának további villamos, vagy mágneses lencsék nélküli felhasználása válik lehetővé. Számos esetben előnyös, ha a szigetelőanyagból készült képátalakító- 60 csövekben nem alkalmazunk külön elektródákat, hanem a csőfalakat úgy alakítjuk, hogy ha azokat fémbevonattal látjuk el és meghatározott potenciálra hozzuk, a csőfalak maguk is elektródákként működ- 65 hétnek. A találmány szerint ebben az esetben a képátalakítócsövet két egymásba tolt, egy helyen egymással összeforrasztott, különböző átmérőjű hengerből, vagy hasonló forgástestből állítjuk 70 össze. A hengerek egyik végükön zártak és alapfelületük belső falán a fotokatóda, illetőleg a világítóernyő van. lA mellékelt rajzon a találmány néhány példaképem foganatosítási alakja látható. 75 Az 1. ábrán (1) az elektronoptikai képát-