118784. lajstromszámú szabadalom • Elektronoptikai képátalakítócső
alakítócső, amelynek a (2) és (3) betüremlése-i vannak. A betüremléseknefc a csőtengelyre merőleges belső felületeire (4)nél a fotokatódát és (5)-nél a viláigítóer-5 nyőt (fluoreszkáló ernyőt) vittük fel. A fotoelektromos réteg átlátszó ós azt balról világítjuk meg. A csőnek a (6) katódabiengere, valamint a (7) anódabengere van. A 'hengerek hosszú darabon egymás 10 fölé nyúlnak és azokat a (2) és (3) betiiremléseken, pl. bilinessel vagy egyszerűen rá illesztéssel rögzítjük. Az anódahengernek a katóda felé eső végén lencseként működő villamos mező keletkezik, 15 melv a (4) katódából kiinduló elektrónokat az (5) fluoreszkáló ernyőn összegyűjti. A <4) fotokatóda és az (5) világítóernyő a leírt foganatosítási példánál a 20 hozzájuk tartozó hengerelektródákkal villamosan összekötöttek. Azzal, hogy a (6) katódahenger a fotokatódát teljesen körülveszi, elérjük, hogy a fotoréteg előállításánál keletkező teímigőzök csak fémre 25 csapódhatnak le. A katóda és az anóda közötti 'szigetelésnek káros befolyásolása tehát itt nem következhet be. A fotokatódaréteg előállítására két (8) és (9) esőcsonkot alkalmiaauiik. A (9) eső-30 csonkon át a katódát hordozó réteg előállítására való elgőzösítőkemencét vezetjük be, míg a (8) szájeső, pl. céziumgőz bevitelére való. A feszültségbiztonság további növelé-35 sére az összes elektródaszéleket, tehát mindazokat a helyeket. amelyeken mezőkoncentráció léphet fel, a (10) dudorokká hajlítjuk vissza, A 2. ábrán látható képátalakítócső (4) 40 katódáját és (5) vilagitóernycjét ugyan csak a (2) és (3) betű romi és elk tartják. Ennél az elrendezésnél nem. alkalmazunk katódahengert, hanem csupán a (7) lanóclahengert; a iencseszerű hatást kifejtő mező 45 az anódahenger és -a katóda között keletkezik. Ennél a csőnél tényleges ábrázolás elérésére némely esetben az egyetlen villamos lencsén kívül további mágneses vagy villamos lencsét is kell alkalmazni. Az 50 ábrázoló mágneses mezőt pl. a csőfalra tolt (11) tekercs létesítheti. Avégből, hogy az elektronsugarak pályáját zavaró mezőkkel szemben leernyózzük, a 2. ábrán látható megoldásnál az 55 (1) csőfalat fémből készítjük, melyhez a célszerűen üvegből való (2) és (3) betüremlésáket hozzáforrasztjuk. Az ernyőzőhatás növelésére a betiiremléseket kívülről még fémlbevonaotal is láthatjuk el. A fotokatóda előállításánál keletkező fém- 60 gőz ennél a csőnél sem ronthatja az anódát, illetőleg a katódát tartó részek szigetelőhatását. A betüremlések alkotta mély gyűrűs {erekbe a gőz sohasem ha tolhat be messzire. 65 A 3. ábrán példaképen csupán egyetlen (2) elektródalábbal ellátott képátalakítócsövet tűntet fel. A (2) láb tartja az átlátszó (4) fotokatódát ós az ezzel összekötött (6) hengert. A katóda csaknem az 70 edény másik végén a falra felvitt (5) vi lágítóernyőig terjed és belsejében a nagyértékű szigetelőanyagból készült (13) gyűrűs rész segítségével a (7) anódahen gert tártja. Az anóda a világítóernyő 75 felé fordított oldalon a katódahengerből még egy darabbal kinyúlik. A katódahengerben lyukak vannas, amelyeken a katóda előállításánál a katódaanyag beviteléhez szükséges (8) és (9) 80 csőcsonkot átvezetjük. A (6) és (7) hengerek hossza itt megakadályozza, hogy a fotoelektromos réteg elgőzösödött anyaga a (13) szigetelőrészre jusson. A szigetelőrész további védelmére 85 még kii lön védőernyőket is alkalmazhatunk. A világítóernyő az anódahengerrel közvetlenül villamosan összekötött lehet. A katódának a világítóernyőn való ábrázolására természetesen itt is még külön 90 mágnestekercs alkalmazható. Minthogy a 3. ábrán feltüntetett foganatosítási példánál az elektronsugarak pályáját már a katódia és az anóda messzemenően ernyőzi. itt a csőfalon alkalma- 95 zott fémes bevonat nem, okvetlenül szükséges. Ha a cső nem. üvegbői, hanem valamely más szigetelőanyagból, kiváltképen valamely kerámiai anyagból készül, akkor a 100 világítóornyőnól és a fotokatódánál külön ablakokat kell alkalmazni. Célszerű, ha pl. infravörös képek átvitele esetében az ablakokat infravörös sugarakat átbocsátó vagy szelektíven átbocsátó 105 anyagból, pl. kvarcból, infravörös üvegből készítjük. Számos esetben az ablakoknak fényoptikad lencsékként való kialakítása is külön előnyöket nyújt. A 4. ábrán olyan képátalakítócső lát- tio ható, melyet két koncentrikus, (21)-nél összeforrasztott (14, 15) üvegcső alkot. Az üvegcsövek kiszélesített (16), illetőleg (17) végeinek belső falára egyrészt a (4)
