118732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogének frakconált kondenzálására és/vagy desztillálására
tak, ami annak lulaj doni Iható, hogy az A. S. T. M. módszer pontatlan s nem, adja a valóságos forrpontszakaszok hü képét. 5 Másrészt tekintetbe veendő, hogy a kereskedelemben sok terméket az A. S. T. M. módszerrel megállapított forrpontszakaszok alapján adtak el és vetlek és így nem is volt indítóok arra, hogy a gyártó lott frakciók valóságos forrpontszakaszait megállapítsák. Amit rnosl a pontosan mcgállapítoLt forrpontszakaszok állapolására vonatkozólag kifejtettünk, az kisebb mérvben érvényes 15 azokra a forrponlsziakaszokra is, melyek az A. S. T. M. módszerrel állapíttattak meg. Még ezeknél is gyakran lehel átlapolódást megállapítani. A találmány szerinti eljárási az jel-20 lemzi, hogj' az oszlopból ennek feneke és teteje közötti különböző szintekről egy vagy löbb frakciói folyós állapotban elvonunk, ezeket meleg hozzávezetése közben másodlagos desztillációval a legalacso-25 nvabb forrpontú alkatrészektől megszabadítjuk s célszerűen ez utóbbi alkatrészeket a frakcionáló-oszlop vagy oszlopok ugyanazon, vagy gyakorlatilag ugyanazon helyére vezetjük vissza; a másodlagos desz•30 lillációt igen egyszerű módon foganatosíthatjuk; a hevítés közben keletkezett párák további frakcionálása vagy rektifikálása nem szükséges, de előnyös, meri tehermentesíti az elsődleges oszlopot. Minthogy a legalacsonyabb forrpontú alkatrészeket a föoszlopba vagy oszlopokba vezetjük vissza, célszerű az elsődleges és a másodlagos deszlilLációl azonos abszolút nyomáson foganatosítani, mert ez esetben 40 lehet legegyszerűbben az említett alkatrés zekét vissz ave ze tni. A második deszli Háláshoz szükséges meleget célszerűen az ennél a deszlillációnál képződő legnehezebb frakciónak adjuk át. 45 Ez a felhevítés a másodlagos desztillálókészüléken belül vagy kívül eszközölhető. Ha az 1. ábrabeli vázlatnak megfelelően a legnehezebb frakciót a másodlagos frakcionálő-készülékből való kivezetés nélkül 50 akarjuk felmelegíteni, a berendezés, pl. (2) oszlop alsó részében, melyben az említett frakció gyül össze, fűtőkígyói rendezünk cl, melyen át pl. (5) szivattyúval fűtőközeget, pl. gőzt, meleg higanyt, vagy 55 célszerűen meleg olajat, pl. a desztillálási üzem egyik forró desztillátumát vagy maradékát vezetjük át. Alkalmazhatunk elektromos fűtést, vagy égési gázokkal eszközöli külső fűtési is. A másodlagos deszlillációban képződött maradékot a (8) veze- 60 léken vezetjük cl. Az alacsony forrpontú alkatrészek, miután a (3) vezetéken át az oszlopba lépő és az oszlopban lévő töltőtesteken, pl. Raschig-gyűrűkön lecsurgó desztillálandó folyadékkal érintkeztek, a 65 (2) oszlopból a (4) vezetéken ál lépnek ki. Ha a legnehezebb frakciót a másodlagos frakcionáló-berendezésen kívül akarjuk felhevíteni, többféle módon járhatunk el. 70 Ezl a másodlagos berendezés aljában összegyűlő legnehezebb frakciót vagy maradékot önsúlyával vagy szivattyúval vezethetjük ki; tetszés szerinti módon, pl. hőcserélőben vagy csőkemencében való "5 ieihevítese után a maradék szintje fölött vezetjük vissza a másodlagos frakcionálóberendezésbe. Minthogy azonban az ilyen keringetés közben a maradék egy részét, mint végterméket folytonosan elvezetjük, 80 igen fontos annak lehetőleg tökéletes biztosítása, hogy a másodlagos frakcionálásban gyártott végtermék előzetesen áthaladóit légyen a berendezésen kívül lévő fűtőberendezésen s ennek folytán leadta a meg benne lévő könnyebb alkatrészeket. Biztosan elérjük, hogy a termelt maradék a követelményeknek megfelel, ha a hevítést pl. a következő módon végezzük. A 2. ábra szerint a másodlagos desztil- 90 látást (2) oszlopban végezzük — melyet a jelen eljárás különböző változatainál előnyösen használhatunk — s azt a teret, amelybe az oszlopban lecsurgó legnehezebb frakció gyül össze, függélyes és a 95 folyadékszint fölé nyúló (9) válaszfallal két részre osztjuk. A válaszfalban az oszlop alja közelében kiképezett (10) nyíláson át a folyadék az egyik térből a másikba léphet. Gondos- 100 kódunk már most arról, hogy az oszlopban lecsurgó folyadék csak az egyik térbe folyhasson a (11) csövön át. Az oszlopnak ebből a részéből az (5) szivattyú, melv több folyadékot lud elszívni, mint amennyi 105 az oszlopban lecsurog, a folyadékot leszívja s a (7) fűtőberendezésen és (6) vezetéken át a válaszfal ellentétes oldalán a maradék szintje fölötti helyre vezeti vissza. Ez utóbbi térből vezetjük el a (8) vezetéken át a végterméket. Ha feltételezzük, hogy az oszlop tetejéről pl. óránként 2000 kg. folyadék csurog le és a szivattyú óránként pl. 5000 H5 kg. folyadékot keringtet, kétségtelen, hogy
