118732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogének frakconált kondenzálására és/vagy desztillálására

a válaszfal (10) nyílásán ál a szivattyú szívóoldala felé állandó folyadékáramlás lesz. Ennek folylán a (8) vezetéken át csak olyan termék léphet ki, mely leg-5 alább egyszer, már az oszlopon kívül felhevült. Kétségtelen, hogy ezt a célt bizonyos mérvig akkor is elérhetjük, ha a fonadékot hatékonyabban keringtetjük, de füg-10 gélyes válaszfalat nem alkalmazunk. A jelzett célt elérhetjük továbbá a 3. ábrabeli módon is. Az oszlopban lecsurgó folyadékot nem engedjük az oszlop fenekéig jutni, hanem 15 a legalsó egy vagy több (12) tányérról a (6) csövön át vezetjük ki az oszlopból, felhevítjük és az oszlop fenekén összegyűlő maradék szintje fölött vezetjük viszsza az oszlopba. A felhevítés folytán ke-20 letkezett gőzök az oszlopban az említett vízszintes lyukgatott tányérokon át kényszerülnek felemelkedni. Természetes, hogy a másodlagos desztillálást — pl. a (13) csövön át bevezetett — szabad gőzzel is 25 támogathatjuk. A desztillálást vákuumban is végezhetjük. Ezt a módot akkor célszerű választani, ha az első desztillálást is ,vákuumban végezzük. A találmány szerinti eljárást célszerűen 30 lyukgatott tányérokkal felszerelt oszlopban foganatosítjuk. A lyukakat kupakokkal fedhetjük le, melyeknek alsó széle a tányéron lévő folyadékba merül. A könnyű alkatrészektől megszabadí-35 tandó folyadékot az oszlop tetején vezetjük be, úgyhogy a tányérokon keresztül csurog lefelé. A lecsurgás közben a hőmérsék állandóan emelkedik. A hőmérsék ilyen változása éppen fordítottja az ú. n. 40 «gőz-hántó» berendezésben szokásos normális hőmérsékváltozásnak. Az utóbbi berendezésekben ugyanis a tányérok csak arra szolgálnak, hogy a folyadék felületét növeljék s ennek folytán a folyadék 45 érezhető melege hatására lehetőleg bőséges párolgás lépjen fel. Ilyen gőzhántó alkalmazásakor a folyadék leesurgása közben hőmérséke folytonosan csökken. Minthogy a találmány értelmében az 50 elsőleges frakcionáló-oszlopból oldalt kivezetett folyadék kezdő forrpontját akarjuk megjavítani, a találmány szerinti eljárás foganatosításánál olyan másodlagos oszlopot használunk, melynek csak aljába, 55 a másodlagos oszlopban végbemenő frakcionált desztillál ás maradékához vezetünk meleget. Ha ilyen egyszerű eljárás esetén a másodlagos oszlop tetején át távozó — az elsőleges oszlopba visszavezetendő — gőzalakú termékek forrpontjait megvizs- 60 gáljuk, megállapíthatjuk, liogy ezek a könnyű alkatrészek ezen esetben a nehezebb alkatrészek egy részét is tartalmazzák, még pedig olyanokat, melyek tulajdonképen a másodlagos desztilláció mara- 65 dékába tartoznak. Még ha ezek a gőzalakú termékek a másodlagos oszlop tetején bevezetett folyadékkal egyensúlyban is vannak, úgy könynyű, mint nehezebb alkatrészeket fognak 70 tar talmazni, mert a belépő folyadék ugyancsak ilyen alkatrészeket tartalmaz. Ha a gőzfrakcióL a nehezebb alkatrészektől teljesen megszabadítani akarjuk, az elsőleges oszlopba való visszavezetése 75 előtt további rektifikálásnak kell alávetni. Ilyenkor célszerűen az előbb ismertetettnél magasabb másodlagos oszlopot alkalmazunk s az elsőleges oszlopból kivezetett oldaláramot a másodlagos oszlopba ennek 80 kb. közepe táján vezetjük be. Minthogy a másodlagos oszlop tetejéből csak akkor fog kizárólag könnyű alkatrész távozni, ha az ott lévő folyékony fázis is kizárólag csak ilyen könnyű alkatrészekből áll, 85 szükségképpen gondoskodni kell teljesen vagy lényegileg ugyanilyen összetételű visszafolyatról. Ezt a visszafolyatot az oszlop tetején az oszlopon belül vagy kívül létesíthetjük, célszerűen a gőzök egy 90 részének kondenzálásával. Ilyen eljárási módot szemléltet a 4. ábra. A visszafolyat a (14) kondenzátorban keletkezik és a (15) vezetéken át lép vissza 95 a másodlagos oszlop tetejébe. Az oszlop tetejéből kilépő párák természete szerint a párák teljes vagy részleges mennyiségét vezethetjük vissza az elsődleges oszlopba, még pedig a (14) kondenzátorban fogana- 100 tosított részleges kondenzálás előtt vagy után. Az 5. ábra egy további foganatosítási módot szemléltet. A (2) másodlagos oszlop alsó tartályrészét az átbocsátó-nyílás nél- 105-küli függélyes (16) válaszfal két egyenlőtlen részre osztja, melyek egyikéből a friss maradék önsúlyánál fogva áramlik a (6) csövön és a fűtőberendezésen keresztül a másik részbe. I1

0 Az eljárás fent ismertetett foganatosítási módjai kiválóan alkalmasak arra,hogy olyan frakciókat létesíthessünk, melyeknek az A. S. T. M. módszerrel meghatározott forrpontszakaszai egymást seoimi 115 esetre sem lapolják át. De lehet ezekkel