118707. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118107. SZÁM. VlI/d. OSZTÁLY. — T. 5698. ALAPSZÁM. Elektroncső. Telefunken Gesellsctiaft für drahtlose Telegraphie m. lb. H. cégr, Berlin. A bejelentés napja 1936. évi május hó 1-je. Az ismert szerkezetű elektroncsöveknél, mint amilyenek az erősítő- és leadótechnikában használatosak, a vezérlés folyamata tudvalevőleg akként megy 5 végbe, hogy a katóda elektronokat emittál, melyek vezérlőmezőn áthaladva az anódához jutnak. Emellett az elektronoknak egymásközt különböző sebességük van. Következésképen az elektronoknak 10 a vezérlőmezőben való lefékezésekor a lassú elektronok nagyobb mértékben fékeztetnek, mint a gyorsak. Ha az egész elektronáramot a telítési áramtól O-ig kell vezérelnünk, akkor kis ellenfeszült-15 ség először a lassú elektronokat gátolja abban, hogy az anódát elérjék. A szórómező ellenfeszültségének további növelésekor a gyorsabb elektronok is lassanként annyira lefékeztetnek, hogy az 20 anódához már nem juthatnak. A rácsfeszültséganódáramgörbe ismert felvételekor ez a folyamat abban nyilvánul, hogy az áram átvezérlése minimális értékéről maximális értékére aránylag nagy rács-25 feszültségváltoztatást igényel, másszóval a cső meredeksége aránylag kicsi. A meredekség ellenben növelhető, ha sikerül az elektronsugár valamennyi elektronjának sebességét közel egyenlő nagy-30 gyá tennünk, vagy pedig ha sikerül a különböző sebességű elektronokat különböző erősségű vezérlőmezők ellen vezetni. A találmány oly eszközöket ismertet, amelyekkel a cső meredekségét a fent-85 megadott két alapvető lehetőség alapján növelhetjük. Először azt az eljárást ismertetjük, amelynél a találmány értelmében különböző sebességű elektronokat különböző erősségű vezérlőmezők ellen vezethetünk. 40 Emellett a különböző' sebességű elektronokat villamos vagy mágneses mezővel térbelileg felosztjuk, amidőn különböző sebességű elektronokat tartalmazó elektronsugarat villamos vagy mágneses mó- 45 don úgy terelünk, hogy a lassú elektronok a gyorsabbaknál nagyobb mértékben téríttetnek ki. Az így létesülő elektronkéve metszetében a különböző sebességű elektronok térbelileg egymás mel- 50 lett fekszenek. A találmány értelmében ekkor térbelileg akként kialakított vezérlőmezőbe jutnak, amelynek a leggyorsabb elektronok helyén erős ellenmezője a lassú elektronok felé megfele- 55 lően gyengül. E mezőelos^tást állandóan megtartva az egész vezérlőmezőt az erősítendő feszültséggel variáljuk. Az elvet a továbbiakban a vázlatos 1. ábra kapcsán magyarázzuk. Az ábra 60 oly rendszer metszete, amely pl„ a rajz síkjára merőlegesen folytatódik. A (Ks katóda elektronokat emittál, amelyeket a pozitív előfeszültségű (aj) elektróda vonz, mimellett az (a^ elektróda hasíté- gs kán elektronsugár hatol át, amely a (b) elektródák között áthalad és az (a2 ) elektróda hasítékán lép ki. Az (a„ b, a2 ) elektródák a katódával szemben megfelelően beállított feszültséggel éles elektronsugár 70 létesítésére alkalmas elektronoptikát alkotnak. Ezek adott esetben tetszőleges más, ugyanazon célt betöltő elektronoptikával is helyettesíthetők. Az (a2 )
