118707. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső
hasítékon kilépő elektronsugár különböző sebességű elektronokbói áll, melyek térbelileg felosztandók. Evégett a sugár az 1. ábrán pl. a (Px ) és (P2 ) lemezek kö-5 zötti villamos mezőn halad át, amely a sugarat a rajzolt módon eltéríti. A leggyorsabb elektronok kevésbé téríttetnek el és kb. a (c) ponton érik a (G) vezérlőrácsot. A lassú elektronokat a mező a 10 (G) rács (d) részéig' tereli. A sugár tehát kévére oszlik, mimellett az elektronok sebessége a (G) rácson (c)-től (d)-ig csökken. A (G) rácson már most á feszültségnek oly elosztásúnak kell lennie, hogy az 15 ellenfeszültség (c)-től (d)-ig szintén az elektronok sebességcsökkenésének mérvében csökken. Ez a feszültségelosztás állandó, míg a (G) rács egyik vége és a katóda közé bizonyos előíeszültség mel-20 lett változó vezérlőíeszültség kapcsolható. A 3. ábrán ezek a feszültségek be vannak rajzolva. Az (eg ) feszültségforrás az alább ismertetendő módon a (G) rácson oly íeszült-25 ségelosztást létesít (2. ábra), amely jobbról balra mind negatívabb értékeket vesz fel, míg a rács egyik végéről, pl. (Pw) ellenálláson át a katódára (Eg ) feszültség van kapcsolva. Az (Eg ) feszültség vál-30 tozása esetén, illetőleg a (Rg ) ellenálláson kívülről létesített feszültségeséskor több vagy kevesebb elektron jut a (G) rácson át az (A) főanódához. A 3. ábrába a vezérlésnél fellépő feszültségviszonyokat 35 rajzoltuk. Az abszcisszán (c, d) jelöli a rácsszakaszt. A bal ordinátán az elektronsebességek vannak, amelyek (c)-től (d) felé csökkennek. A jobb ordinátán vannak a rácsfeszültségek, amelyeket a tekin-40 tetbe jövő (c)-től (d)-ig terjedő részen szakadozott vonal jelöl. A jobboldali feszültségordináta léptéke az elgondolás szerint olyan, hogy a jobboldali skála minden pontjának akkora feszültség felel 45 meg, amely azokat az elektronokat, amelyeknek sebességét a diagramm baloldalán ugyanakkora magasság jelöli, épen lefékezi és nem engedi az (A) főanódához. Ez tehát azt jelenti, hogy a felső 50 szakadozott vonallal jelölt feszültségvonal a kihúzott vonal szerinti sebességeloszlású elektronáramot teljesen lefékezi és nem bocsátja az anódához, míg az alsó szakadozott vonallal jelölt feszültség-65 görbe a rajzolt sebességelosztású elektronáramot az anódához teljesen átbocsátja. A feszültségeket értelemszerűen mint negatív rácsfeszültségeket vittük fel. Felismerhetjük most már az egyes feszültségek hatását. Az (Eg1 ) feszültség az egész 60 rácsnak egyenletes előfeszültséget ad. Az (eg) feszültség a rács mentén oly feszültségelosztást létesít, amely az egyes rácspontokon az elektronok sebességének megfelel. A A (Eg ) feszültség a maxi- 65 mális vezérlőfeszültség, amely az elektronáramot a főanóda felé teljesen lefékezi vagy egészen átbocsátja. A diagrammból az is azonnal kivehető, hogy a normális eljárásnál, amelynél a külön- 70 böző sebességű elektronok egyenletes vezérlőmezőt érnek, az anódáram átvezérlésére szükséges vezérlőfeszültségnek (eg ) + A (Eg ) nagyságúnak kellene lennie, míg a találmány szerinti eljárás- 75 nál, amelynél különböző sebességű elektronok különböző erősségű vezérlőmezőket érnek, ez a feszültség csupán A (Eg). A cső meredeksége tehát ez eljárással lényegesen növelhető. 80 Példaképen még néhány rács- és csőszerkezetet ismertetünk, amelyek a rácson az elektronsebesség elosztásának megfelelően kialakított íeszültségelosztást tesznek lehetővé. A 4. ábra pár- 85 huzamos rácsdrótok oly elrendezését szemlélteti, amelyek a í'ütőszálhoz (katódához) képest merőlegesek és amelyeken az áram egyenletesen folyik, miáltal a rács mentén és ezzel a (c, d) pontok kö- 90 zött is feszültségesés lép fel. Minthogy ezzel a rács mentén a feszültségesés lineáris, az elektronok sebességelosztása viszont (c, d) között általában nem lineáris, a 4. ábra szerinti rácsszerkezet 95 csupán megközelítő megoldásra vezet. Az 5. ábra ezzel szemben oly rácsszerkezetet mutat, amelynél a mező eloszlása az elektronok sebességeloszlásának már sokkal jobbanmegfelelne.Párhuzamos rácsdrótok 100 sorozatát, melyek ez esetben a rűtőszállal párhuzamosak, egyoldalasan (m—n) feszültségosztóhoz csatlakoztattuk, melyre az (eg ) feszültség kapcsolt. A rácscsatlakozásoknak megfelelő elrendezésével az 105 (m—n) feszültségosztón a rácsnak az elektronok sebességelosztásának megfelelő feszültségeloszlást adhatunk. Nem szükséges, hogy a vezérlőmező mezőeloszlását az elektronáram sebesség- 110 eloszlásának megfelelően okvetlenül a vezérlőrács feszültségesésével létesítsük. A vezérlőmező az egész csőszerkezet mezőeloszlásából tevődik össze éspedig különösen a rácsmezőből és a következő 115 anód átható mezejéből, illetve ismert módon közbekapcsolt segédelektród mezejéből. Ezért az elektronok sebesség-
