118692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés megfúrt talajok, villamos megvizsgálására
kor az (M) és (N) elektródákat a mérő galvanométerrel összekötő áramkörbe juttatott áram >(i) erősségét a következő egyenlet adja: AV 5 1 = R + r5 1 + rN ahol (R) az (M) és (N) mérőelektródák közé iktatott készülékeket és az elektródákat az említett készülékekkel összekötő vezetékeket magában foglaló áramkör 10 összes ellenállása, (rM ) és (r\-) pedig a fúrtlyukniak az illető elektródákat környező tereit kitöltő ellenállásai. Ezek az ellenállások az (Il)-hez képest kicsinyeik, továbbá változásuk viszonylag csekély, 15 sőt abban az esetben, ha az elektródái a felszínen van, nulla is lehet. Tehát az (R + rM + tényező állandóinak: vehető. Másrészt az (M) és (N) elektródák jelenléte, továbbá a mérőáramkörben folyó, 20 viszonylag kis áramerősség, végül az (M) és (N) közötti távolság számbaveendő módon nem befolyásolja az egyenlő potenciálú vonalakat. Feltehetjük tehát, hogy az elektródák által a mérőgalvano-25 méterbe juttatott áram gyakorlatilag arányos azzal a potenciálkülönbséggel, amely ama pontok között lépne fel, ahol az (M) és (N) elektródák vannak, ha az utóbbiak nem volnának ott. 30 A galvanométeres mérési eljárás alkalmazásának számos előnye van a potenciométeres módszerrel szemben. Az utóbbinál potenciométeres kiegyenlítésre van szükség, vagyis az említett potenciométe-35 rek működtetésére viszonylag jelentős segédenergiát kell felhasználni. Tehát ehhez valamely kezelőszemély állandó munkájára vagy pedig, ha a kiegyenlítő készülék önműködő, kellő gyor-40 saságú és hatékonyságú erősítők és szervomotorok alkalmazására van szükség. Ezeknek a berendezéseknek általában bizonyos tehetetlenségük van, amely a feljegyzés gyorsaságát korlátozza. Ezzel szemben a galvanóméteres eljárás, amely valamely áram egyszerű méréséből áll, nagyon érzékeny, önműködő és gyors feljegyzés könnyű megvalósítását teszi lehetővé. 50 Ennél az eljárásnál egyetlen kellő gyors lengésű galvanométer alkalmazása lehetővé teszi p. közös fényképészeti szalagra két görbe feljegyzését, melyek közül az egyik a saját potenciálkülönbségnek fe-55 lel meg, amely az árainmentes (holt) időszakaszokban egymagában lép föl, a másik pedig a saját potenciálkülönbség és a földbe juttatott áram létesítette potenciálkülönbség összegének felel meg. Ez az eljárás ezenkívül lehetővé teszi, hogy 60 az áramforrást leengedjük a fúrtlyukba a két árambevezető elektródával és csak a mérőelektródák egyikét vagy mindkét mérőelektródát és ennek következtében egyetlenegy vezetőt tartalmazó kábelt 65 használunk, amely vezető a fúrtlyukba leengedett mérőelektródát a galvanométerrel összeköti, vagy pedig ha mindkét mérőelektródát leengedjük a fúrtlyukba, akkor ezeket a galvanométerrel összekötő 70 két vezetőt tartalmazó kábelt kell használni. A mérő áramkörbe a tala jba való árambevezetés ideije alatt elegendő nagy (R') ellenállás beiktatásával és ez áram erős- 75 ségének növelésével az (e) saját potenciálkülönbség következtében előálló kitérést elhanyagolhatóvá tehetjük és így közvetlenül megkaphatjuk annak a potenciálkülönbségnek a közelítő értékét, amelyet a 80 talajba bevezetett áram létesít és amelyből a talajellenállás adódik. Hasonlóképen két gyors lengésű galvanométert is használhatunk, amelyek lehetővé teszik a mérőelektródák között 85 a holt időpontokban és az árambevezetés időpontjaiban fellépő potenciálkülönbségek külön feljegyzését. Ebben az esetben a saját potenciálkülönbség befolyását a második feljegyzésbe oly módon tehetjük 90 elhanyagolhatóvá, hogy az illető mérési áramkörbe további alkalmas ellenállást iktatunk be, hogy annak érzékenységét csökkentsük, továbbá a talajba juttaltott áram erősségét fokozzuk, úgy hogy a 95 megnövokedett mérendő potenciálkülönbség a galvanométer nagy kitéréseit okozza annak ellenére, hogy az áramkör ellenállását megnöveltük. Végül lassú lengésű galvanométerek íoo felhasználásával és a holt időpontokban a talaj ellenállásának értékét adó potenciálkülönbség mérésére való galvanómeter megfordításával lehetővé válik ennél a mérésnél a saját potenciálkülönbség hatá- L05 sát teljesen kiküszöbölni. Ez a megoldás különben ugyanolyan jól felhasználható folytonos feljegyzés céljaira is. A csatolt rajzok a találmány szerinti berendezés példaképpeni megoldási alak- 110 jait tüntetik fel, még pedig: Az 1. ábra a potenciométeres módszerrel dolgozó berendezés egyik megoldási alakjának részben metszett vázlatos oldalnézete. A 115
