118692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés megfúrt talajok, villamos megvizsgálására

2. ábra ugyanezzel a módszerrel dolgozó másik megoldási alak hasonló nézete. A 3. ábra a galvanométeres módszerrel dolgozó harmadik megoldási alak hasonló 5 nézete. A 4. és 5. ábra ugyancsak galvanométeres módszerű másik két megoldási alak ha­sonló nézete. Végül a 6. ábra a találmány hatodik megoldási 10 alakjának hasonló nézete, amely galvano­méteres módszerrel lassú lengésű galvano­méterekkel működik. Az 1. ábra szerinti megoldási alaknál (T) a fúrtlyuk, (S) az, áramforrás, (A) és(B) 15 az árambevezető elektródák, (CBi, CB;) ós (CA) árambevezető vezetékek, (N) és (M), a (CN) ós (CM) vezetékekkel felsze­relt mérőelektródák, (1) a kapcsoló, (Pi) és (Pa) potenciométerek, amelyekhez, az 20 (Si) és (S2) áramforrások tartoznak; (G) a bevezetett áram mérésére való galvano­méter, (Gi) és (Ga) az ellenőrzőgalvanomé­terek, (1, 2, 3, 4, 5) a vezetőknek az (I) kap­csoló (ii, is, is) szektoraival való érintke-25 zése, amely szektorokat az (i«, is) szige­telőszektorok szigetelnek el egymástól. Az (I) kapcsolót x—x tengelye körül a raj­zon nem látható motor forgatja és ez a forgatás egymás után a következő egy-30 idejű kontaktus-csoportokat létesíti: / il szektor, 2 érintkező / / a) / i2 « 1 és 3 érintkező / _ i3 « 4 és 5 « / il szektor, 2 és 1 érintkező / b) / i2 « 3 érinkező / . / i3 « 5 « és igy tovább. Ebből következik, hogy a kontaktusok 35 (b) csoportjában nem folyik át áram az (A) és (B) elektródákon. Egyidejűen az (N) és (M) elektródákat a (Ga) galvano­méter, a (2) és (1) érintkezők az (ii) szek­tor és a (Pa) potenciométer köti össze egy-40 mással, amely utóbbi a (G2) galvanométer (0) helyzetében az (e) potenciálkülönbsé­get lerontja, vagy méri és esetleg fel­jegyzi. Az a) érintkezési csoportban az '(A) és 45 <B) elektródák között áram keletkezik; az (M) és (N) elektródákat az (1) és (3) érint­kezők a (Pi) potenciométer, a (Gi) gal­vanométer és a (Pa) potenciométer kötik össze, amely a mérőáramkörben marad és az (e) potenciálkülönbséget lerontja. 50 Ilymódon kompenzációt létesítünk ós a ÍPi) poteneiomóterrel csak magát az (E) potenciálkülönbséget mérjük, tehát az ellenállás értékét megkapjuk. ,A 2. ábra esetében ugyanazok a hivat- 55 kozási jelek ugyanazokat az elemeket je­lölik, mint az 1. ábrán. Az előbbi kivitel (ii) szekotra a 2. ábra szerinti megoldás­nál egymástól két elszigetelt (ii) és (i\) szektorra van osztva, a kapcsoló egymás- 60 után a következő érintkezési csoportokat adja: / i\ / szektor, 2 érintkező / / i, « 3 és 7 érintkező a' / / i, / « 6 és 1 « / / i. « 4 és 5 « / i\ / szektor, 3 érintkező / / il « 2 és 6 érintkező b' / / i, / « 1 és 7 « ' Í3 « 5 « és igy tovább. 65 Ebből következik, hogy a (b') csoport­ban egyáltalán nem folyik át áram az (A) és (B) elektródákon. Egyidejűen az (M) és (N) elektródákat a következő áramkör köti össze: (CM) vezetőidrót, 70 (Pa) potenciométre, (1) érintkező, (ia) szek­tor, (7) érintkező, (Gi) galvanométer, (6) érintkező, (Ga) galvanométer, (CN) ve­zető. Ez ,a fázis egyrészt, lehetővé teszi a sa- 75 ját potenciálkülönbség mérését, másrészt annak kiegyenlítését, amely kiegyenlítés a következő fázisban is megmarad: Az (a') érintkező csoportban áram fo­lyik át az (A) és (B) elektródákon. Egy- 80 idejűen az (M) és (N) elektródákat a kö­vetkező áramkör köti össze: (CM) vezető, (Pa) potenciométer, (1) érintkező, (Í2) szektor, (6) érintkező, (Gi) galvanométer, (7) érintkező (ii) szektor, (3) érintkező, 85 (Pi) potenciométer, (CN) vezető. Ebben az esetben az ellenállások (Gi) ellenőrző galvanométerét figy fordítjuk meg, hogy az esetleg még nem kiegyen­lített saját potenciálkülönbség-maradék 90 ellentétes értelemben hat mint a meg­előző fázisban; a saját potenciálkülönb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom