118671. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső fény- és elektronoptikai sugármenettel

Megjelent 1938. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118671. SZÁM. VH/d. OSZTÁLY. — F. 7847. ALAPSZÁM. Braun-féle cső, fény- és elektronoptikai sugármenettel. Fernseh A.-G. cég-, Berliii-Zehlendorfbaii. A bejelentés napja 1936. évi október hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 2-ika. A találmány olyan el ektronsu g áresöv ek kialakítása, melyeknek működésmódja fényoptikai és elektronoptikai sugármenet együttműködésén alapszik. „Fényoptikai" alatt mindenféle hullámsugárzást értünk. Az ilyen csövek szerkezete és üzeme többnyire nehézkes, ha valaminő okból a két sugármenet tengelyének egymáshoz képest ferdének kell lennie. Viszont mindkét sugárrendszer .sugártengelyének párhuzamos elhelyezése is nehézségekkel jár, minthogy átlátszó képernyőkre vagy drága és fényt elnyelő optikai berendezésekre van szükség. így pl. indítványozták már az ernyőnek a sugár felé fordított oldalán a cső mögött vagy a eső körül lencse- vagy tükörrendszer alkalmazását, amely valamely vevőeső-ernyő mellső oldalának reprodukálására való. Itt azonban nem vették figyelembe, hogy az optikai sugármenetnek a Braun-féle cső ferde falán át kell hatolnia és ekkor erős eltorzulásokat szenved. Ismeretes továbbá a cső belsejében hasábrendszer alkalmazása, amelynek az a szerepe, hogy az ernyőit a csövön kívül elhelyezett, vetítő felületre vetítse. Ez az eljárás is nagy fényveszteséggel, valamint a. kép eltorzulásával jár a ferde csőfal következtében. A találmány értelmében az optikai sugármenetet, amely az elektronoptikai rendszer 'főtengelyével párhuzamos, a csőfal sík és katóda oldali részén átvezetjük. Hogy emellett a lehető legjobb fénykiihaszaiálást érjük el, a katódsugarat létesítő rendszert a cső oldalfalától egészen a cső tengelyébe nyúló, keskeny karon olymódon visszük be az optikai sugármenetbe, hogy ne vessen éles árnyékot. 40 Ezt úgy érjük el, hogy a fényt át nem engedő keresztkart lehetőleg közel helyezzük el a fénytkeltő leneséhez. Minthogy az utóbbit beállítás céljából mozgathatóra kell készíteni és ennekfolytán a csövön 45 kívül helyezzük el, a keresztkart lehetőleg közel kell a csövet a katóda oldalán lezáró falihoz elhelyezni. Ezt ai falat a találmány értelmében átlátszó siklemez alakjában és kb. a képernyő nagyságában 50 olyanra állítjuk elő, hogy a fényt eltorzulás nélkül engedje át. A találmány célszerű megoldási alakjánál a csövet henger^ vagy hasábalakúra készítjük, melynek keresztmetszete a képernyő felületé- 55 nek felel meg. A katódarendszert természetesen a sik üveglemezben magáiban is elhelyezhetjük, úgyhogy a sik üveglemezben már megelőzően a katódarendszer nagyságának megfelelő nyílást készítünk, 60 e rendszer befogadására. A katódát esetleg a vezér elektródával és anódával együtt, a keskeny keresztkaron erősítjük meg. A keresztkarnak a cső keresztmetszetéihez viszonyítva, kis 65 felületétől eltekintve, a fény áthatolásáTa a vákumedény egész kerek vagy szögletes keresztmetszete rendelkezésre áll. A rajz a találmány példaképeni megoldási alakját tünteti fel, még pedig: az 70 1. ábra a találmány szerinti adócső hosszmetszete, a 2. ábra annak keresztmetszete az 1. ábra A—B vonala szerint. A 3. ábra a keresztkar keresztmetszete az 75 1. ábra C—D vonala mentén.