118671. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső fény- és elektronoptikai sugármenettel

Az (1) cső (2) ernyőt tartalmaz, amely fotocellamozaik alakjában készül. A mo­zaik olyan szigetelő lemezen van, mely­nek hátsó fala fémezett és jelzőelektró-5 dát alkot. A"'eső az egyik végén sí kp á rhu z am o s (3) üveglemezzel lezárt henger alakjában van. Az üveglemez előtt előnyösen beál­lítható (4) optika van, amely valamely 10 tárgy képét az ernyőre vetíti. A cső ol­dalfalába az (5) keresztkart olvasztottuk be, amely a sugárkeltő rendszert és a (6) katódát tartja. A kar pl. kizárólag az elektródarendszer hozzávezetéseiből áll-45 ihat, amelyek előnyösen az átlépő fényre vonatkoztatva, egymás mögött feküsznek, úgy hogy csupán egy bozzávezetésnek megfelelő keresztmetszet akadályozza a sugármenetet. Ezenkívül az (5) keresztkar 20 (7) vezérlőhengert és i(8) anódát tarthat. Maga a kar fény át nem bocsátó, hogy a karra ütköző sugarak törése vagy vissza­verődése az optikai sugármenetben zavart ne okozzon. Ha a kart átlátszó anyagból, 25 pl. egy vagy több üvegcsőből készítjük, amelyben a hozzávezetések vannak, ak­kor annak falai (9) korommal vagy kol­loidszénnel befeketíthetők. A feketítést előnyösen anódapotenciálon tartjuk, hogy 80 az elektronforrásnak a katódapoteneiál alá helyezett hozzávezetését a csőnek ugyancsak anódapotenciálon lévő belsejé­től árnyékoljuk. Ha a kar csupán a hoz­závezetésekből áll, akkor az árnyékolás a 85 hozzávezetéseket körülövező, a sík üveg­lemez felé nyitott köpennyel létesíthető, amint az a 3. ábrán látható. A cső (10) belső fala pl. kolloidszénnel vezetővé és fényelnyelővé tehető. E bevo-40 nat és a (8) segéd anódaellenző között a katóda e'lőtt a <11) rugalmas kengyellel létesítünk vezető összeköttetést. Az elektronsugár gryujtopontba-terelé­sét önmagában ismert módon az egész 45 katódasuerárhosszra kiteriedő (12) egyten­gelyű tekerccsel létesítjük. A sugár ke­resztirányú vezérlése egy, illetve két "koordinátában, egv vagy íkét (13, 14) te­kercspárral történik, amelyek ugyancsak 50 kiterjedhetnek az egész csőre s melyek­nek villamos tengelyei merőlegesek a cső­tengelyre. A cső egyik végén behelyezett sík üveglemezzel felszerelt fémcső alakjában 55 is készíthető. A csőben a fénysugárzás a lemeznek ugyanarra az oldalára esik, mint a ka­tódasugár, anélkül, hogy az optikai kép trapézalakban eltorzulna és anélkül, hogy a ráeső fénymennyiséget az optikai su­gármenetben fekvő, átlátszatlan elek­tródarendszer lényegesen csökkentené. A fény veszteség 3%-nál kevesebb. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektronsugárcső főként távolbalátási célokra, vagy rezgési el jegyzésre, mely­nél az elektronsugár raszterelektró­dára vetített képet tapint le, amelyre jellemző, hogy a képfelület megvilágí­tása a katóda oldaláról a csőfal sík részén át történik és hogy a sugárkeltő rendszer hozzávezetéseivel a fény út­jában olyan elhelyezésű, hogy nem vet éles árnyékot a képsíkra. 2. Az 1. igénypont szerinti elektron­sugárcső megoldási alakja, amelyre, az a jellemző, hogy a vákumedény olyan henger vagy hasáb, melynek kereszt­metszete a katódasugár ütközési felü­letének felel meg. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektronsugárcső megoldási alakja, amelyre az a jellemző, hogy a vákum­edényt a katóda oldaláról átlátszó, sík lemez zárja le. 4. Az 1. igénypont szerinti elektronsu­gárcső megoldási alakja, amelyre az a jellemző, hogy a (6) eleiktroinsugárfor­rás vékony karon megerősített, amely oldalról benyúlik a csőbe. 5. A 4. igénypont szerinti elektronsugár­cső megoldási alakja, amelyre az a jellemző, hogy a keresztirányú kár a sík zárólemezhez lehetőleg közel van. 6. Az igénypont szíefinti elektronsugár -cső megoldási alakja, amelyre az a jellemző, hogy a (6) elektronsugárfor­rás a sík ii veglemezen megerősített és a hozzávezetések a csövön kívül oldalt vannak elvezetve. 7. A 4. vagy (5. igénypont szerinti elek­tronsugáreső megoldási alakja, amely­re az a jellemző, hogy a keresztirányú kar a fényt át nem engedő és/vagy fényelnyelő. 8. A 4. vagy 6. igénypont szerinti elek­tonsugiárcső megoldási alakja, amelyre az a jellemző, hogy a keresztirányú | kar egy, illetve több üvegcsövecskéből áll, melyeknek falai (9) korommal vagy kolloidszénel feketítettek. 9. A 4. vagy 6. igénypont szerinti elek­tronsugárcső megoldási alakja, amely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom